EN 12566-1 vagy EN 12566-3?

Mit vizsgálnak egy oldómedencénél, és mit egy biológiai szennyvíztisztítónál? A „biológiai” jelzőnél sokkal többet mond egy ellenőrizhető adat.

Laboratóriumi munkapadon sorakozó vízminta-üvegek, mérőhenger és lombikok, mellettük zárt jegyzetfüzet

Röviden

A rövid válasz

Az EN 12566-1 előregyártott oldómedencére vonatkozik, az EN 12566-3 komplett házi szennyvíztisztító berendezésre. Mindkettő vizsgálja a vízzáróságot, a szerkezeti teherbírást és a tartósságot — de csak az EN 12566-3 írja elő a tisztítási teljesítmény bizonyítását, mintegy 42 hetes vizsgálati programmal, különböző terhelési helyzetekben.

Ezért ha egy berendezést „biológiai szennyvíztisztítóként” mutatnak be Önnek, a megnevezésen nem érdemes vitatkozni. Tegyen fel inkább egy egyszerű kérdést: melyik szabvány szerint vizsgálták?

Miért merül fel

A „biológiai” szó önmagában nem mond eleget

A piacon oldómedencés rendszerekkel is találkozhatunk „biológiai” vagy „biológiai szennyvíztisztító” megnevezéssel. Előfordult, hogy vásárlónk arról számolt be: korábbi tájékozódása során konkrétan rákérdezett, hogy az ajánlott oldómedencés rendszer biológiai szennyvíztisztítónak minősül-e — és igenlő választ kapott.

Ennek háttere érthető: az oldómedencében valóban zajlanak biológiai folyamatok. Mikroorganizmusok, többek között anaerob körülmények között működő baktériumok vesznek részt a szerves anyagok lebontásában. A „biológiai” szó azonban önmagában még nem mondja meg, milyen berendezésről van szó.

A magyar jogszabály külön nevesíti az egyedi szennyvíztisztító berendezést és a tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítményt — a kettőt együttesen az „egyedi szennyvíztisztító létesítmény” fogalmába sorolja. Az európai termékszabványoknál is külön kategóriával találkozunk.

EN 12566-1

Mit vizsgálnak egy oldómedencénél?

Az oldómedence nem egy ellenőrizetlen műanyag tartály. Az EN 12566-1 több fontos műszaki tulajdonságát is vizsgálja:

  • Vízzáróság. Nem szivárog-e a tartály?
  • Szerkezeti teherbírás. Elbírja-e a föld alatti terhelést, nem deformálódik-e a meghatározott telepítési feltételek mellett?
  • Telepítési feltételek. Milyen földtakarás és — az adott kialakításnál — milyen talajvízviszonyok mellett alkalmazható?
  • Névleges térfogat. Megfelel-e a tartály tényleges térfogata a deklarált értéknek?
  • Hidraulikai hatékonyság. Képes-e ellátni az oldómedencétől elvárt feladatot, vagyis megfelelően visszatartani az ülepedő anyagokat?
  • Tartósság. A szerkezet és az anyagok alkalmasak-e a hosszú távú használatra?

Az oldómedencénél tehát komoly műszaki követelmények vannak. Amit azonban nem vizsgálnak: egy komplett biológiai szennyvíztisztítás több hónapon át tartó tisztítási teljesítményét.

És mi a helyzet a 45 perccel?

Egy szabvány szerint végzett akkreditált vizsgálatban egy mérési ciklus során 10 percig vezettek vizet a medencébe, majd további 15 percig vizsgálták a kifolyást. A mérést négyszer ismételték, az egyes ciklusok között legalább 45 perc nyugalmi idővel.

Fontos a különbség: nem az oldómedence teljes vizsgálata tart 45 percig. Ez a hidraulikai vizsgálat egy részének időadata. A vízzáróságot, a szerkezeti teherbírást és a többi tulajdonságot külön vizsgálják. Ami az összehasonlítás szempontjából lényeges: az EN 12566-1 nem tartalmaz 42 hetes biológiai tisztítási teljesítményvizsgálatot.

EN 12566-3

Mit vizsgálnak egy komplett házi szennyvíztisztítónál?

Itt sem rögtön a baktériumokkal kezdődik a vizsgálat. Először ugyanazokra a gyakorlatias kérdésekre kell választ adni: vízzáró-e, elbírja-e a föld alatti terhelést, tartós-e. A komplett szennyvíztisztító esetében sem elegendő, hogy maga a technológia működjön — a földbe kerülő berendezésnek szerkezetként is meg kell felelnie.

Itt azonban a vizsgálat továbbmegy: megtisztítja-e ténylegesen a szennyvizet? Ezt az EN 12566-3 szerint bizonyítani kell. A működő berendezésbe szennyvíz érkezik, a befolyó és a kifolyó vízből mintákat vesznek, majd laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározzák a tisztítási teljesítményt.

Ilyenkor kerülnek elő a mért paraméterek
BOI₅ biokémiai oxigénigény — mekkora oxigénigénnyel jár a vízben lévő, biológiailag lebontható szerves anyagok lebontása
KOI kémiai oxigénigény — a víz oxidálható szennyezőanyag-tartalmának egyik fontos mutatója
Lebegőanyag a vízben lebegő szilárd részecskék mennyisége
N-NH₄ ammónium-nitrogén — mennyi nitrogén van jelen ammónium formájában
Nössz összes nitrogén — a víz különböző formákban jelen lévő nitrogéntartalma
Pössz összes foszfor — a víz teljes foszfortartalma

Itt tehát már nem azt nézik, hogy a kifolyó víz szemre tisztának tűnik-e. Mérik a tisztítás eredményét.

És itt jön a 42 hét

A berendezésnek nem csak akkor kell működnie, amikor minden ideális

A teljesítményt nem egyetlen jól sikerült vízminta alapján értékelik. Az EN 12566-3 szerinti vizsgálat hosszú, mintegy 42 hetes program, amelynek során különböző terhelési helyzetekben is követik a működést.

  • Normál terhelés Hogyan teljesít a berendezés rendeltetésszerű terhelés mellett.

  • Alulterhelés Mi történik, amikor a névlegesnél jóval kevesebb szennyvíz érkezik? Biológiai rendszernél ez különösen érdekes: a beérkező szennyvízben lévő szerves anyag egyben a mikroorganizmusok tápanyagforrása is.

  • Túlterhelés Mi történik, amikor a rendszer átmenetileg nagyobb terhelést kap? Hétköznapi megfelelője egy nagyobb vendégség vagy más használati csúcs. Ez nem azt jelenti, hogy a berendezés korlátlanul túlterhelhető — a szabványban meghatározott helyzetben vizsgálják.

  • Terhelési csúcsok Egy családi házban a szennyvíz nem egyenletesen csordogál: vannak reggeli és esti csúcsok, más időszakokban pedig alig érkezik víz. A program ezért az egyenetlen hidraulikai terhelést is figyelembe veszi.

  • Áramkimaradás Elektromos berendezéseknél az áramellátás kiesését is vizsgálják. Nemcsak az érdekes, mi történik az üzemzavar alatt, hanem az is, hogyan működik utána a rendszer.

  • Visszatérés normál terhelésre A próbák között ismét normál üzemi szakaszok következnek. Egy biológiai rendszernél nemcsak azt érdemes tudni, elvisel-e egy eltérést, hanem azt is, hogyan teljesít utána.

Egymás mellett

Mit vizsgálnak az egyiknél, és mit a másiknál?

Vizsgálati szempont EN 12566-1
oldómedence
EN 12566-3
házi szennyvíztisztító
Vízzáróság igen igen
Szerkezeti teherbírás igen igen
Föld alatti terhelés igen igen
Tartósság igen igen
Névleges térfogat igen igen konstrukciós adat
Oldómedence hidraulikai hatékonysága igen nem
Tisztítási teljesítmény nem igen
Befolyó és kifolyó víz laboratóriumi összehasonlítása nem igen
Alulterhelési szakasz nem igen
Túlterhelési szakasz nem igen
Terhelési csúcsok nem igen
Áramkimaradás, ahol alkalmazandó nem igen
Visszaállás vizsgálata normál üzemben nem igen
Hosszú biológiai teljesítményvizsgálat nincs kb. 42 hét

Két szám, két különböző dolog

45 perc és 42 hét — látványos különbség, de nem ugyanazt mérik

A két szám jól érzékelteti, mennyire különböző jellegű vizsgálatokról beszélünk — de fontos korrektül értelmezni őket.

Az oldómedence egyik hidraulikai vizsgálatában legalább 45 perces nyugalmi idő szerepel az ismételt mérési ciklusok között. Emellett természetesen külön vizsgálják többek között a vízzáróságot és a szerkezeti teherbírást is. Egy EN 12566-3 szerinti házi szennyvíztisztítónál viszont magának a működő biológiai tisztításnak a teljesítményét követik mintegy 42 héten keresztül, különböző terhelési helyzetek mellett.

Ez nem azt jelenti, hogy az egyik megfelelő, a másik pedig nem. Más a feladatuk, ezért mást kell bizonyítaniuk.

Az oldómedencénél azt vizsgálják, hogy megfelelő oldómedence-e. A komplett házi szennyvíztisztítónál pedig a tartály alapvető tulajdonságain túl azt is: hogyan és milyen eredménnyel tisztítja meg a szennyvizet?

Egy kérdés, ami eldönti

„EN 12566-1 vagy EN 12566-3 szerint vizsgálták?” — a szabványszám jóval többet elárul arról, mit vásárol, mint a termék mellé írt „biológiai” jelző. Kérje el a vizsgálati dokumentumot is.

Kapcsolódó

Ha ez érdekelte, ezek is