Mit enged a telek

A tartály helye mellett azt is meg kell találni, hová kerülhet a tisztított víz, és hogyan jut el a házból a szennyvíz a berendezésig. Ehhez a telek adottságait együtt kell megvizsgálni: a talajt, a talajvizet, a kutakat, a szabad területet és a csövek szintjét. A telepítéshez a munkagépnek, később pedig a szerviznek is hozzá kell férnie a rendszerhez.

Munkagödör agyagos talajban, repedezett falakkal és tömörített aljzattal

Két külön kérdés

A tartály helye és a tisztított víz elhelyezése

A tartálynak és a gépészetnek megfelelő helyet kell találni, a házból érkező csőhöz illő beépítési mélységgel. Magas talajvíznél külön szerkezeti megoldásra, például betonmedencére lehet szükség. A hely kiválasztásakor a munkagép behajtását, a tartály beemelését és a későbbi szervizhozzáférést is figyelembe kell venni.

A tisztított víz elhelyezéséhez a talaj mért vízbefogadó képességét és a szezonálisan legmagasabb talajvízállást kell ismerni. A várható vízmennyiséghez elegendő szikkasztóterületre van szükség, és meg kell vizsgálni a kutak, a vízbázisvédelem és a terület besorolása miatti feltételeket is.

A tartály rögzítése a telepítést oldja meg. Ettől még külön tisztázni kell, hogy ugyanazon a telken a tisztított víz elszikkasztható-e. A talajnak be kell fogadnia a napi vízmennyiséget, és a helyi vízelhelyezésnek a jogi, környezetvédelmi feltételeknek is meg kell felelnie. Amíg ez nem ismert, a végleges ajánlat műszaki alapjai sem állnak rendelkezésre.

A vízelhelyezés lehetőségeiről a Vízelhelyezés oldalon olvashat.

Sorrend

Milyen sorrendben érdemes megismerni a telek adottságait

Az adatok egy részét Ön is össze tudja gyűjteni. A talaj vízbefogadó képességét és a talajvíz helyzetét viszont jellemzően méréssel kell tisztázni. Ezekből derül ki, milyen kialakítás jöhet szóba az adott telken.

  1. Először a közcsatorna elérhetőségét, a település érzékenységi besorolását és az esetleges vízbázisvédelmi érintettséget érdemes tisztázni. Ezek befolyásolják, milyen megoldás vizsgálható tovább.
  2. Ezután a talaj vízbefogadó képessége, a szezonális talajvízszint, valamint a saját és a szomszédos kutak helye következik. Ha csak két telekadattal tud elindulni, a talaj szivárgóképességével és a szezonális talajvízszinttel kezdje: ezekből derül ki a legtöbb a további lehetőségekről.
  3. A szabad terület felmérésekor azt kell megnézni, mi marad az épületek, a behajtó, a közművek és a fák mellett, és mit terveznek később beépíteni. A csőmélységet, a lejtést, a behajtást és a szervizhozzáférést is időben ellenőrizni kell, hogy ezek ne a kivitelezéskor okozzanak meglepetést.

Talaj és szivárgóképesség

Mennyi vizet képes befogadni a talaj

A „homokos”, „agyagos” vagy „kötött” megnevezés az első tájékozódáshoz használható. A méretezéshez azt kell megmérni, milyen gyorsan nyeli el a talaj a vizet. Ezt nevezzük szivárgóképességnek. Két szomszédos, egyaránt homokosnak mondott telek is eltérően viselkedhet a rétegződés, a tömörödöttség vagy egy közbeékelődő agyagréteg miatt.

A talaj típusa és rétegződése a földmunka nehézségét és költségét is befolyásolja. Ettől függ, mennyire stabil a munkagödör, kell-e dúcolás, vagyis a gödör falának megtámasztása, és hogyan kell visszatölteni a földet a tartály körül. Feltöltött talajnál a teherbírást és a várható süllyedést is vizsgálni kell.

A mért szivárgóképesség alapján dönthető el, hogy a tisztított víz helyben elhelyezhető-e, mekkora szikkasztó kell, és az elfér-e a telken. Az adat a hosszú távú működés és az eliszapolódás megítéléséhez is fontos.

Feltöltött és rétegzett talajnál a mérés különösen fontos. A feltöltés anyaga, kora és tömörítettsége ismeretlen lehet, a jól áteresztő felső réteg alatt pedig vízzáró agyagréteg húzódhat. A vizsgálatot ezért a szikkasztó tervezett helyén és mélységében kell elvégezni.

Mire használhatók a meglévő talajadatok

A szomszéd tapasztalata előzetes jelzésnek hasznos. Korábbi alapásásról, medenceépítésről vagy kerti földmunkáról készült fotók a rétegekről is árulkodhatnak. Ezek azonban nem mérik meg a talaj vízbefogadó képességét.

Ha van talajmechanikai szakvéleménye, meg kell nézni, mikor készült, és a telek melyik pontjára, milyen mélységére vonatkozik. Az alapozáshoz készült feltárás nem feltétlenül tartalmaz szivárgási adatot. A méretezéshez szükséges vízbefogadó képességet közvetlenül a szivárogtatási vizsgálat méri.

Mikor és hogyan érdemes szivárogtatási vizsgálatot végezni

A vizsgálat során azt mérik, milyen sebességgel fogadja be a vizet a talaj a szikkasztó tervezett helyén és mélységében. Egy felszín közeli mérés más eredményt adhat. Lehetőleg olyan időpontot kell választani, amikor a talajt nem telítette a csapadék; ha mégis ilyen körülmények között mérnek, azt rögzíteni kell.

Az eredményt a talajvízzel együtt kell értékelni. Ha a szezonális talajvíz eléri a szikkasztó szintjét, a mért szivárgási adat önmagában nem használható a kialakítás igazolására. A szivárogtatási próbát Ön is elvégezheti díjmentes útmutatónk alapján: egy kiásott gödörbe töltött víz süllyedését kell lépésről lépésre mérni és feljegyezni. A szükséges méretet a mért értékekből mi számítjuk ki.

A vizsgálat akkor időszerű, ha a helyi elszivárogtatás valószínű megoldás, és a szikkasztó helye már körvonalazódott. Telekvásárlás előtt is indokolt lehet, ha kérdéses a szennyvízkezelés megoldhatósága. Régi vagy a telek más pontjára vonatkozó adatot szintén szükséges lehet új méréssel pontosítani.

Ha még nem ismert a ház és a berendezés helye, vagy nincs tisztázva a közcsatorna és a vízbázisvédelem helyzete, előbb ezekkel érdemes foglalkozni. Ha ugyanarra a helyre van friss, dokumentált mérés, először azt kell átnézni.

A vizsgálat ára a helyszíntől és a mélységtől függ, ezért általános összeget nem tudunk megadni. A mérés költsége ugyanakkor lényegesen kisebb lehet, mint egy alulméretezett szikkasztó későbbi újraépítése.

A mért értékből és a napi vízmennyiségből határozható meg a szükséges szikkasztófelület. Gyengébb vízbefogadásnál nagyobb területre, más kialakításra vagy más vízelhelyezésre lehet szükség. Az eredmény azt is megmutathatja, hogy a szükséges szikkasztó nem fér el; ilyenkor jellemzően szakértő bevonása kell.

A szivárogtatási próba útmutatóját díjmentesen elküldjük, a mért értékekből pedig megmondjuk, mekkora szikkasztó kell: mekkora szivárogtatóra van szüksége.

Helyszíni felvételek

Ahová a víz kerül

A szivárogtató a helyszínen, építés közben. A méretét a talaj és a terhelés adja.

1 / 5

  • Kiásott szivárogtató árok, az alján elterített kavicságy.

    Kiásott szivárogtató árok, az alján elterített kavicságy.

  • Geotextíliával bélelt árok kavicstöltéssel, a szivárogtató elemek fogadására készen.

    Geotextíliával bélelt árok kavicstöltéssel, a szivárogtató elemek fogadására készen.

  • Szivárogtató alagútelemek a kavicságyon, a narancssárga bekötőcsővel.

    Szivárogtató alagútelemek a kavicságyon, a narancssárga bekötőcsővel.

  • Szivárogtató alagútsor kavicságyon, függőleges szellőzőcsővel.

    Szivárogtató alagútsor kavicságyon, függőleges szellőzőcsővel.

  • Két ágon futó szivárogtató alagút, elosztóval és szellőzőcsövekkel.

    Két ágon futó szivárogtató alagút, elosztóval és szellőzőcsövekkel.

Talajvíz

Milyen magasra emelkedhet a talajvíz

Magas talajvíznél a tartály telepítését és a tisztított víz elhelyezését külön kell megvizsgálni. Az ÖkoTech a műanyag tartály köré betonmedencét épít, amely megakadályozza a felúszást. Ez bizonyos vízállásig megoldást ad a telepítésre, de a szikkasztás lehetőségét ettől függetlenül kell igazolni.

A szezonálisan előforduló legmagasabb vízállás számít. Egy nyár végi mérés kedvező képet mutathat, miközben tavasszal vagy tartós esőzéskor a víz akár méterekkel magasabbra emelkedhet. Ezért rendszerint hosszabb megfigyelésre, a szezonális maximumot tartalmazó dokumentumra vagy a helyi rétegviszonyokra támaszkodó szakértői becslésre van szükség.

Beázó pince, korábbi földmunkánál megjelenő víz, tavasszal vagy eső után tartósan vízállásos kert, illetve nádas, sásos növényzet is indokolhatja a vizsgálatot. Az ásott kútban látható vízfelszín terepszinthez viszonyított helyzete szintén támpontot adhat. A megfigyeléseket érdemes dátummal és fotóval rögzíteni.

Ezek a jelek önmagukban nem bizonyítják a magas talajvizet. A kertben megálló víz származhat vízzáró agyagrétegből, tömörödött talajból vagy a felszíni víz rossz elvezetéséből is.

A saját és környékbeli megfigyelések mellett a kút dokumentációja, talajmechanikai vagy a felszín alatti vizekkel foglalkozó hidrogeológiai szakvélemény adhat támpontot. Kútdokumentációnál fontos, hogy talajvízről vagy mélyebb rétegvízről szól-e. Bizonytalan helyzetben, fokozottan érzékeny területen vagy vízbázis közelében szakvéleményre van szükség.

A magas talajvíz többlet földmunkát és költséget jelenthet, szükség lehet a munkagödör víztelenítésére is. A telepítést ezért érdemes szárazabb időszakra időzíteni. A vízelhelyezésnél a szikkasztó és a talajvíz közötti távolságot, a talaj magas vízállás melletti befogadóképességét és a terület besorolását kell értékelni. Ha a helyi elhelyezés nem támasztható alá, más megoldást kell megvizsgálni jogosult tervező bevonásával.

Ha a talajvízszint még nem ismert, először ezt az adatot kell megszerezni. Kútdokumentáció, korábbi szakvélemény, megfigyelés vagy szakértői mérés segíthet a tisztázásában.

Kút és védőtávolság

Hogyan befolyásolja a kút a szikkasztó helyét

A szükséges távolságot a kút típusa és jogi helyzete, a vízbázisvédelem, a felszín alatti víz áramlása, a talajvízszint és a szikkasztó helye együtt határozza meg. Ezek miatt minden telekre használható, egyetlen méterszám nem adható meg.

Vízvédelmi szempontból elsősorban a szikkasztó helye fontos, mert ott jut a tisztított víz a talajba. A zárt tartály és a szikkasztó ezért eltérő megítélés alá esik. A kút jelenléte önmagában nem zárja ki a rendszert.

  • A felméréshez tudnunk kell, ásott, fúrt vagy mélységi kútról van-e szó, mire használják, és hol helyezkedik el. Az ásott kút jellemzően a talajvizet éri el, a mélyebb fúrt kút más vízadó rétegből kaphat vizet. Az ivóvízcélú használat szigorúbb megítélés alá esik, mint például az öntözés vagy az állatitatás.
  • A saját és a szomszédos kutakat is fel kell tüntetni, a telekhatárhoz és a tervezett szikkasztóhoz viszonyítva. A vízvédelmi vizsgálatnál a kút és a szikkasztó tényleges helyzete számít. Ha ismert, a mélységre és a rétegsorra is szükség van; ezeket fúrt kútnál a dokumentáció tartalmazhatja.
  • Az engedélyt vagy bejelentést is érdemes előkészíteni, mert a kút jogi helyzete befolyásolja a szakértői megítélést. Azt pedig hivatalos forrásból kell ellenőrizni, hogy a telek érint-e kijelölt vízbázisvédelmi területet.
  • A nem használt, de le nem zárt kút helyét és állapotát is jelezze: ez továbbra is nyitott útvonal lehet a felszín alatti víz felé. Előfordulhat, hogy a kút miatt máshová kell tenni a szikkasztót. Ehhez elegendő szabad helynek kell maradnia a telken.

Telekméret és szabad terület

Mennyi szabad területre van szükség

A telek teljes mérete helyett a ténylegesen használható területet kell nézni. Ebből már levonódik a ház, a melléképületek, a kút, a beálló, a fák, a közművek és a későbbre tervezett kertfunkciók helye. Egy 1500 m²-es telken is szűkös lehet az elrendezés, ha a ház középen áll, hátul fák vannak, a maradék terület pedig a behajtó. Egy jól elrendezett, 600 m²-es telken ugyanakkor lehet elegendő hely.

A tartály és a gépészet mellett helyet kell hagyni a szikkasztónak, a szerviznek és a kivitelezésnek is. A tartály rendszerint kisebb területet igényel; a szikkasztó ennél jóval nagyobb lehet. Oldómedencés rendszernél a tisztítómező miatt több helyre lehet szükség, így előfordulhat, hogy ugyanazon a telken az egyik megoldás elfér, a másik nem.

A fedlapnak nyithatónak, a berendezésnek ellenőrizhetőnek kell maradnia. A telepítés napján ezenfelül a munkagép mozgásához, a tartály beemeléséhez és a kitermelt föld ideiglenes elhelyezéséhez is hely kell.

A tartály és a ház közötti 2–10 méter gyártói és üzemeltetési ajánlás, nem jogszabályi védőtávolság. A tényleges helyet a csőkilépés szintje, a lejtés, a szervizhozzáférés és a telek adottságai együtt határozzák meg.

A szikkasztó fölé általában később sem kerülhet terasz, medence vagy parkoló, mert a tömörítés és a burkolás rontja a működését. Ezért a későbbi terveket is ismernünk kell: a medencének szánt területre nem érdemes szikkasztót tervezni. Kicsi, beépített telken különösen fontos a korai helyszínrajz, mert jellemzően a víz elhelyezéséhez szükséges terület szab határt.

Lejtés és csőmélység

A csőmélység és a terep lejtése

A házból kilépő szennyvízcső szintje meghatározza, milyen mélyre kerül a berendezés befolyója. A terep lejtésétől függ, hogy a szennyvíz, majd a tisztított víz a saját súlyánál fogva, gravitációsan el tud-e folyni, vagy szivattyúra lesz szükség. Ha ezt csak a kivitelezéskor mérik fel, a szükséges módosítás költségesebb lehet.

Négy magassági adatot kell a terepszinthez viszonyítva megmérni. Ehhez egyszerű szintezés és mérőszalag használható:

  1. A cső kilépési helye a házból. Új építésnél ezt a berendezés helyével együtt érdemes meghatározni.
  2. A folyásfenék mélysége. Ez a cső belsejének legalsó pontja, ahol a víz folyik. A berendezés befolyójának szintjét ehhez kell igazítani.
  3. A tartály tervezett helyének terepszintje. A ház melletti terephez képesti eltérés módosítja a beépítési mélységet.
  4. A szikkasztó szintje. Ha magasabban van a berendezés kifolyójánál, a víz továbbításához szivattyú kell.

Kedvező, ha a terep a háztól a szikkasztó felé lejt, és a tartály közbenső szinten elhelyezhető. Ilyenkor a víz befelé és kifelé is gravitációsan haladhat, átemelő vagy szivattyú nélkül, kevesebb földmunkával.

Külön kialakításra lehet szükség, ha a cső szokatlanul mélyen lép ki, a terep a ház felé lejt, a szikkasztó magasabban van a kifolyónál, vagy sík terepen nincs elég esés. Magasító elem, szivattyús átemelő akna vagy szivattyús vízvezetés jöhet szóba. A megengedett magasítás modellenként eltér.

Az átemelő ára az emelési magasságtól és a kivitelezési körülményektől függ. A beruházási költség mellett áramfogyasztással és egy további karbantartandó gépészeti elemmel is számolni kell.

Új építésnél a gépész tervezővel még a kiviteli terv véglegesítése előtt érdemes egyeztetni a cső helyéről és mélységéről. Ilyenkor még könnyebben összehangolható a csőkilépés és a berendezés helye, lehetőség szerint magasító és átemelő nélkül.

Meglévő háznál a csőkilépés adott, ezért meg kell mérni. A meglévő akna megkeresésével vagy megbontásával a folyásfenék a terepszinthez viszonyítható. Ha ez nem megoldható, a mérés a helyszíni felmérés része lehet.

Szennyvíztisztító tartály a munkagödörben, a narancssárga bekötőcső már csatlakoztatva, a visszatemetés előtt
A bekötőcső a tartály befolyójához csatlakozik.

A gyakorlatban

A cső szintje adja a mélységet

A berendezés befolyója a házból kilépő cső folyásfenekéhez igazodik. Ha ezt időben lemérik, a kivitelezéskor nem okoz meglepetést.

A telepítés lépésről lépésre

Járműterhelés és hozzáférés

A telepítés és a későbbi szerviz megközelítése

A szokásos műanyag tartály fölött nem lehet gépjárműforgalom, és út vagy járda sem építhető fölé külön kialakítás nélkül. Ha csak a behajtó alatt van hely, előzetes műszaki egyeztetés és külön méretezett betonakna szükséges. Ez tervezési feladat és külön költség.

A telepítés előtt ellenőrizni kell a kapu és a behajtó legszűkebb pontjának szélességét, magasságát és teherbírását. Puha talaj, friss feltöltés vagy rézsű mellett a munkagép mozgása korlátozott lehet. A légvezetékek, faágak és előtetők a beemelés útjában is állhatnak.

A kitermelt földnek ideiglenes helyet kell biztosítani, különben elszállítási költség keletkezik. A megtartandó növényzetet és burkolatot is érdemes előre megmutatni. Ezek nagy része fotóval tisztázható.

A szervizhez a fedlapot később is szabadon kell hagyni: ne kerüljön rá burkolat, ágyás, tárolt anyag vagy parkoló autó. A berendezés körül maradjon hely a munkához, a szikkasztó területe pedig legyen ellenőrizhető. Az áramellátáshoz és a vezérléshez is hozzá kell férni, és mély gyökérzetű fa se nőjön a fedlap közelébe.

Ha később burkolatot tervez a fedlap környékén, előre jelezze. Ennek megfelelően más helyre kerülhet a tartály, vagy nyitható részt kell kialakítani a burkolatban. A berendezés védett elektromos csatlakozásának kiépítését és annak felelősét szintén a kivitelezés elején érdemes tisztázni.

Kavicságyba illesztett három kerek, sötét fedlap kőszegéllyel, mellette fakéreg-mulcsos ágyás és gyep
A fedlapok a kert részei, és szabadon nyithatók maradnak.

A gyakorlatban

A fedlap szabadon marad

Ágyásba vagy kavicsba illeszthető, de burkolat, tárolt anyag vagy parkoló autó ne kerüljön rá: a szerviz ezen keresztül fér hozzá a berendezéshez.

Üzemeltetés: teendők és költségek

Megítélés

Mi igényel más kialakítást és mi akadályozhatja a megvalósítást

A telek adottságai sokszor külön műszaki megoldást igényelnek. Magas talajvíznél rögzítés vagy betonmedence, mély csőkilépésnél magasító vagy átemelő, járműterhelésnél külön méretezett betonakna lehet szükséges. Gyengébb szivárgás nagyobb szikkasztófelületet, erős lejtés más elrendezést kívánhat. A szűk megközelítés a telepítés és a szerviz költségét is növelheti.

A tervezett megoldást megállíthatja, ha a szükséges szikkasztó nem fér el, a terület besorolása nem engedi a talajba juttatást, a telket kijelölt vízbázisvédelmi terület érinti, vagy a szükséges villamos energia nem biztosítható. A vízvédelmi, tervezési és engedélyezési kérdésekben hidrogeológus, jogosult tervező vagy a hatóság illetékes.

Az adatok áttekintése után négy helyzet valamelyike állapítható meg:

  • Szokásos kialakítás valószínű. Az ismert adatok nem mutatnak akadályt. Ez előzetes megítélés, nem engedély és nem végleges méretezés.

  • Külön műszaki megoldással megvalósítható. Rögzítésre, magasításra, átemelőre, betonaknára vagy nagyobb szikkasztóra lehet szükség.

  • További vizsgálat szükséges. Fontos adat hiányzik, vagy csak becslés áll rendelkezésre. Mérés, dokumentum vagy helyszíni felmérés tisztázhatja a kérdést. Ismeretlen talajvíz és vízelhelyezés mellett nem adunk alkalmas minősítést.

  • A tervezett megoldás jelenleg nem igazolt. A rendelkezésre álló adatok alapján, jellemzően vízvédelmi vagy talajvízzel kapcsolatos okból, nem támasztható alá. Más vízelhelyezés, technológia vagy további szakértői vizsgálat következhet.

A telek előzetes megfelelősége még nem jelenti azt, hogy bármelyik berendezés változtatás nélkül beépíthető. A konkrét típust és a kialakítást is a helyszínhez kell igazítani.

Becslés vagy mérés

Melyik adat becsülhető és melyiket kell mérni

A telekméret, a ház helye, a meglévő csőkilépés, a lejtés iránya és a talaj rétegződése tartós adottság. A közcsatorna elérhetőségét, az érzékenységi besorolást, a vízbázisvédelmi kijelölést, a helyi építési szabályzatot és a talajvíz helyzetét viszont aktuálisan ellenőrizni kell.

Sok adat már rendelkezésre állhat a tulajdoni lapon, az építési terven, saját megfigyelésekben és fotókon. A szivárogtatási vizsgálatnak és a szakvéleménynek költsége van; előbb a meglévő adatokat érdemes átnézni, és ezek alapján eldönteni, milyen további vizsgálat szükséges.

Ha valamelyik adatot nem tudja, jelezze nyugodtan. Megmondjuk, honnan szerezhető meg, és elég-e hozzá dokumentum, vagy mérés kell. A szomszédi tapasztalat támpont lehet, főleg a talajvízről, de minden adatnál megkülönböztetjük, hogy becsült, dokumentált vagy mért értékről van-e szó.

Telekadatok: honnan szerezhetők be, és mi kell hozzájuk
AdatHonnanMi kell?
Cím, helyrajzi szám, telekméretTulajdoni lap, térképmásolatDokumentum
Közcsatorna helyzeteVíziközmű-szolgáltató, önkormányzatDokumentum
Érzékenységi besorolásHivatalos jegyzék, aktuális állapotDokumentum
Vízbázisvédelmi területHivatalos forrás, hatóságDokumentum
Helyszínrajz, szabad területÉpítési terv vagy kézi vázlat, bejárásBecsülhető
Kút helye és típusaBejárás, kút dokumentációjaBecsülhető
Behajtási szélességHelyszíni mérés, fotóBecsülhető
A cső kilépési helyeGépész terv, bejárásBecsülhető
Folyásfenék-mélységTerv vagy helyszíni szintezésMérni kell
Tereplejtés irányaBejárásBecsülhető
A szikkasztó tervezett szintjeHelyszínrajz és szintezésMérni kell
Talajtípus, rétegződésSzakvélemény, korábbi földmunkaBecsülhető, méretezéshez nem elég
Mért szivárgóképességSzivárogtatási vizsgálatMérni kell
Szezonális legmagasabb talajvízSzakvélemény, kút adatlapja, megfigyelésMérni kell

Források

Műszaki részletek és jogszabályi háttér

  • A méretezésnél a talaj adottságait, a felszín alatti víz mélységét és a szennyvíz mennyiségét együtt kell figyelembe venni. A magas talajvízállású és a fokozottan érzékeny területekre külön feltételek vonatkoznak; a tartály biztonságos rögzítése ezért önmagában nem igazolja a helyi vízelhelyezés lehetőségét.

    Jogszabályi háttér: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, 25. § · Nemzeti Jogszabálytár

  • A vízbázisok védelmét szolgáló szabályok védőidomokat és védőövezeteket határoznak meg. Ezek a helyi adottságokhoz igazodnak, ezért a kúthoz szükséges távolság nem helyettesíthető egy minden telekre érvényes méterszámmal.

    Jogszabályi háttér: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet · Nemzeti Jogszabálytár

  • A települések felszín alatti vizek szempontjából vett érzékenységi besorolása hivatalos jegyzékben szerepel. Mivel a besorolás változhat, az aktuális állapotot kell ellenőrizni.

    Hivatalos jegyzék: A települések érzékenységi besorolása · Nemzeti Jogszabálytár

  • A betonmedence pereme a mindenkori talajvízszintnél 30 cm-rel magasabb. A telepítés további műszaki feltételei az A.B. Clear műszaki adatai között találhatók.

Ajánlatkérés

Mit küldjön az ajánlatkéréshez

Az első beszélgetéshez elég a település, az ingatlan használatának módja és a háztartás létszáma. A lehetséges műszaki kialakítás megítéléséhez a szabad területet, a csőkilépés szintjét, valamint legalább tájékoztató talaj- és talajvízadatot is kérünk. A méretezéshez ezenfelül mérésre van szükség.

Helyszínrajz

Kézzel rajzolt, méretarányos vázlat is megfelel. A rajzon jelölje be:

  • a ház körvonalát és a szennyvízcső kilépési pontját;
  • a meglévő és tervezett melléképületeket, teraszt, medencét és későbbi építményeket;
  • a saját és az ismert szomszédos kutak helyét;
  • a behajtót, a gépkocsibeállót és a burkolt felületeket;
  • az ismert víz-, gáz-, villamosenergia- és távközlési vezetékek nyomvonalát;
  • a nagy fákat és a megtartandó növényzetet, a lombkorona kiterjedésével;
  • a telekhatárokat, az északi irányt és a tereplejtés irányát.

Fotók

Tegyen a képre ismert méretű tárgyat, például colstokot, hogy a méretek megítélhetők legyenek. Ezek a nézetek segítenek:

  • a tervezett hely a ház felől, a ház falával együtt;
  • ugyanez a hely a telek vége felől, hogy a lejtés is látható legyen;
  • a behajtó és a kapu a legszűkebb pontból befelé nézve, a belógó vezetékekkel és faágakkal;
  • a csőkilépés vagy a meglévő akna, lehetőség szerint a folyásfenékkel és mérőszalaggal;
  • a kút és a környezete;
  • a vízállásos foltok, feltöltések, rézsűk és korábbi földmunkák nyomai.

Ha van talajmechanikai szakvéleménye, kúthoz tartozó adatlapja vagy metszete, ezeket is csatolja.

Az elküldött adatokból megmondjuk, látszik-e műszaki vagy vízvédelmi akadály, mi hiányzik még, és szükséges-e helyszíni felmérés. Ha a talaj, a talajvíz, a szabad terület és a csőkilépési szint dokumentumból vagy mérésből ismert, sok esetben távolról is megítélhető a helyzet. A csak becsült adatokat helyszíni felméréssel kell tisztázni.

Az engedélyezhetőségről a hatóság, a méretezésről jogosult tervező, a felszín alatti vizekkel kapcsolatos kérdésekről szakértő nyilatkozik.

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Gyakori kérdések

Amit a leggyakrabban kérdeznek

Elég, ha megadom a telek adatait, vagy ki kell jönniük?

Attól függ, melyik adatot ismeri, és honnan. Ha a talaj, a talajvíz, a szabad terület és a csőkilépési szint dokumentumból vagy mérésből ismert, sok esetben távolról is megítélhető a helyzet. A csak becsült adatokat helyszíni felméréssel kell tisztázni. A felmérés díjköteles, a pontos összegről ügyfélszolgálatos munkatársunk az egyeztetéskor tájékoztatja.

Mekkora telek kell egy házi szennyvíztisztítóhoz?

Egyetlen szám erre nem adható meg. A ténylegesen használható terület számít: ami a ház, a melléképületek, a kút, a behajtó, a fák és a közművek mellett marad. A tartály rendszerint kis helyen elfér, a szikkasztó ennél jóval nagyobb lehet; a méretét a talaj mért szivárgóképessége és a napi vízmennyiség adja.

Magas talajvíznél eleve kizárt a rendszer?

Nem. A tartály telepítése és a tisztított víz elhelyezése két külön kérdés. A tartály köré épített betonmedence bizonyos vízállásig megoldást ad a telepítésre. A szikkasztás lehetőségét viszont ettől függetlenül, a szezonálisan legmagasabb vízállás ismeretében kell igazolni.

Agyagos talajon is elhelyezhető a tisztított víz?

Nem kizárt, de a talaj megnevezése ezt nem dönti el. A mért szivárgóképességből és a napi vízmennyiségből határozható meg a szükséges szikkasztófelület. Gyengébb vízbefogadásnál nagyobb területre, más kialakításra vagy más vízelhelyezésre lehet szükség.

Ha kút van a telken, nem telepíthető a rendszer?

A kút jelenléte önmagában nem zárja ki a rendszert. Vízvédelmi szempontból elsősorban a szikkasztó helye számít, ezért ismernünk kell a kút típusát, használatát és helyét, a szomszédos kutakkal együtt. Azt, hogy a telek érint-e kijelölt vízbázisvédelmi területet, hivatalos forrásból kell ellenőrizni.