Telek- és terhelési feltételek

A technológia illik a használatához — de a konkrét projekt megvalósítható-e? A tartály helye és a víz elhelyezése két külön kérdés.

Frissen kitűzött üres építési telek kitűzőkarókkal és zsinórral, előtérben nyitott talajvizsgálati gödör, háttérben új családi házak

Két kérdés, egy oldal

Technológiai alkalmasságból projektalkalmasság

Az előző oldalak arról szóltak, hogy a technológia illik-e a használatához. Ez az oldal arról, hogy a konkrét projektje megvalósítható-e: megfelelő-e a terhelés, és telepíthető-e a rendszer az adott telken.

A kettő nem választható szét, mert egymásra hatnak: nagyobb terhelés nagyobb berendezést és nagyobb szikkasztófelületet igényel, a szűk telek pedig éppen ezt korlátozza.

Terhelési oldal

Mit kell tudni a használatról?

  • Állandó létszám. Hányan laknak vagy tartózkodnak rendszeresen az ingatlanban.

  • Tényleges vízfogyasztás. Meglévő ingatlannál a vízszámláról — ez pontosabb, mint a létszám.

  • Csúcsterhelés. Mekkora, milyen hosszú és milyen gyakori. A rendszeres hétvégi többlet más, mint az évi kétszeri ünnep.

  • Távollét. A leghosszabb várható időszak, amikor a rendszer nem kap terhelést.

  • Tervezett bővítés. Ha két-három éven belül nő a létszám, azt most kell figyelembe venni.

Telepítési oldal

Mit kell tudni a telekről?

A tartály helye és a tisztított víz elhelyezése KÉT külön kérdés — nem kezelhető egyetlen „elfér-e?” kérdéssel.

  • Talaj és mért szivárgóképesség. Ez határozza meg, hogy a tisztított víz helyben elhelyezhető-e, és mekkora felületen.

  • Talajvíz. A szezonális maximum. Hat a tartály rögzítésére és külön a szikkasztásra.

  • Szabad terület. Ami a ház, a kút, a behajtó és a közművek után marad — a szervizhozzáféréssel együtt.

  • A szennyvízcső kilépési mélysége. Ez határozza meg, milyen szintre kerülhet a berendezés befolyója, és hogy kell-e magasító vagy átemelő.

  • Villamos előkészítés. A berendezéshez kiépített, megfelelően védett elektromos csatlakozás kell.

  • Járműterhelés és hozzáférés. A tartály fölött külön kialakítás nélkül nem vezethető gépjárműforgalom, és a rendszernek később is hozzáférhetőnek kell maradnia.

Mi módosít, és mi állít meg

Nem minden akadály egyforma

Csak a kialakítást módosítja

  • Magas talajvíz — rögzített vagy betonmedencés kialakítás
  • Mély csőkilépés — magasító vagy átemelő akna
  • Járműterhelés — külön méretezett betonakna
  • Gyengébb szivárgás — nagyobb szikkasztófelület
  • Ezek költséget és kivitelezési időt jelentenek, nem kizárást

Megállíthatja a projektet

  • A szükséges szikkasztófelület nem fér el a szabad területen
  • A terület besorolása nem engedi a talajba juttatást
  • Kijelölt vízbázisvédelmi terület érintettsége
  • Nem biztosítható villamos energia
  • Ezekben nem a berendezés szállítója dönt

Gyakori kérdések

Amit a leggyakrabban kérdeznek

Milyen mélyen kell lennie a szennyvízcsőnek?

Erre most nem adunk számot, mert a nyilvános anyagainkban két különböző érték szerepel a megengedett magasításra, és a nagyobb modellekről nincs publikus adat. Amíg ez nincs összehangolva, a konkrét projektnél egyeztetve mondjuk meg — így nem téved, aki a weboldalra hagyatkozik.

Mi van, ha túl mély a cső?

Ilyenkor magasító elem vagy átemelő akna jöhet szóba. Mindkettő megoldás, de költség- és üzemeltetési következménnyel: az átemelő beruházási költséget, áramfogyasztást és egy további karbantartandó gépészeti elemet jelent.

Kell hozzá külön elektromos kiépítés?

Igen, a berendezéshez megfelelően védett elektromos csatlakozás szükséges. Ennek kiépítése jellemzően a kivitelezés része — érdemes a projekt elején tisztázni, ki végzi.