A szennyvíztisztító telepítése lépésről lépésre

Egy gravitációs rendszernél minden munkafázis szintje a következőt határozza meg: a bejövő cső tényleges érkezési magasságából számítható ki a beton alaplemezé, a tisztítottvíz-vezeték érkezési szintjéből pedig a szivárogtatóé. Ezért nem a beton alaplemezzel kezdődik a telepítés, hanem a nyomvonalak kitűzésével — és ezért ellenőrizzük minden fázis előtt az előző ténylegesen elkészült szintjét.

A szintek természetesen előre bemérhetők és szintezőműszerrel kitűzhetők. A kivitelezés során azonban mindig a valóban elkészült szintekhez kell igazodni: néhány centiméteres eltérés miatt akár egy kész beton alaplemez bontására is szükség lehet.

Az alábbiakban az A.B. Clear alap, gravitációs telepítésének folyamatát mutatjuk be, ideális helyszíni körülmények között. Magas talajvíz, kedvezőtlen terepviszonyok, szivattyús továbbítás vagy más különleges adottság esetén a telepítés módja ettől eltér.

A helyszín adottságairól a talajvíz és a magas talajvízi helyzetek lapon olvashat, a berendezés telepítési feltételeiről pedig az A.B. Clear telepítési feltételei között, a szerelőbeton, a fogadó-szint és a fagyhatár alatti csövezés pedig az A.B. Clear műszaki adatai közt. Ha bizonytalan, hogy a telek mit enged, kérjen helyszíni felmérést.

A telepítés nem ásással kezdődik, hanem azzal, hogy hol fog folyni a víz. A lejtés és a csőmélység összefüggéseiről külön lap szól: lejtés és csőmélység.

1. 1 · A nyomvonalak és a szintek meghatározása — Elsőként a házból érkező szennyvízvezeték, a szennyvíztisztító, a gépészeti tartály, a tisztítottvíz-vezeték és a szivárogtató helye kerül meghatározásra. A gravitációs rendszer alapja, hogy a szennyvíz, majd a tisztított víz a szükséges szakaszokon természetes eséssel tudjon továbbhaladni. A teljes rendszer szintezőműszerrel előre megtervezhető, de a következő munkafázis előtt mindig érdemes az előző ténylegesen elkészült szintjét is ellenőrizni.
2. 2 · A bejövő szennyvízvezeték munkaárkának kiásása — Elkészül a háztól a szennyvíztisztítóig vezető szennyvízcső munkaárka. A gravitációs szennyvízvezetéket egyenletes, lehetőleg 0,5–1%-os lejtéssel kell kialakítani, a lejtés legfeljebb 2% lehet. Ha a terepviszonyok miatt ennél nagyobb szintkülönbséget kell áthidalni, azt nem a vezeték túlzott lejtetésével, hanem ejtőakna kialakításával kell megoldani; az ejtőaknánál az irányváltások 45°-os idomokkal történnek.
3. 3 · A bejövő szennyvízvezeték lefektetése — A vezeték megfelelően előkészített, tömörített aljzatra kerül. A hirtelen iránytöréseket kerülni kell: 90°-os forduló helyett két 45°-os irányváltás alkalmazandó. Hosszabb vagy több irányváltást tartalmazó szakasznál tisztítónyílást is ki kell alakítani. A lefektetés után ellenőrizni kell a lejtést, az illesztéseket és a víz akadálytalan továbbhaladását — a munkaárok visszatemetése csak ezután történik.

Itt dől el a telepítés egyik leggyakoribb hibája — és itt kerülhető el. A berendezés helyigényéről és a telepítés feltételeiről a telepítési feltételek lapon olvashat.

4. 4 · A szennyvíztisztító tényleges telepítési szintjének meghatározása — A berendezés magassági helyzetét a hozzá ténylegesen megérkező szennyvízvezeték szintje határozza meg. Ebből számítható ki a tartály és az alatta készülő beton alaplemez pontos magassága. A szintek előre is kitűzhetők, a gyakorlatban azonban találkozunk olyan helyszínnel, ahol a betonozás már elkészült, mire kiderül, hogy a gravitációsan érkező cső az adott magasságban nem tud megfelelően csatlakozni — ilyenkor néhány centiméteres eltérés miatt akár a kész beton bontására is szükség lehet.
5. 5 · A szennyvíztisztító munkagödrének kiásása — A meghatározott telepítési szint alapján elkészül a berendezés munkagödre. A gödör megfelelő helyet biztosít a tartály elhelyezéséhez, a csatlakozások elkészítéséhez és a szükséges munkavégzéshez.
6. 6 · A beton alaplemez elkészítése — A munkagödör alján megfelelő teherbírású, pontosan vízszintes beton alaplemez készül. Az alaplemez magassága már a ténylegesen kialakított bejövő csővezetékhez és a berendezés csatlakozási pontjához igazodik.
7. 7 · A szennyvíztisztító elhelyezése — A berendezés az elkészült beton alaplemezre kerül. Elhelyezés után ellenőrzésre kerül a tartály helyzete és szintje, majd megtörténik a beérkező szennyvízvezeték csatlakoztatása.

A gépészeti tartály és az elektromos betáplálás a földmunkákkal együtt készül el. A géppel való megközelíthetőségről: járműterhelés és hozzáférés.

8. 8 · A gépészeti tartály elhelyezése — A szennyvíztisztító mellett kialakításra kerül a gépészeti tartály helye, majd megtörténik annak elhelyezése. A végleges tereprendezésnél figyelembe kell venni, hogy a gépészeti részek később is hozzáférhetők maradjanak az ellenőrzéshez és a karbantartáshoz.
9. 9 · A berendezés és a gépészeti tartály összekötése — Elkészülnek a szennyvíztisztító és a gépészeti tartály közötti szükséges gépészeti kapcsolatok. A csatlakozások a visszatöltés előtt ellenőrzésre kerülnek.
10. 10 · Az elektromos betáplálás előkészítése — Kialakításra kerül az elektromos vezeték megfelelően védett nyomvonala. Ezt célszerű a földmunkákkal együtt elkészíteni, hogy később ne kelljen a már rendezett területet ismét felásni. Az elektromos kialakítás és bekötés a vonatkozó villamos előírások szerint történik.

A tisztított víz elhelyezésének lehetőségeiről külön lap szól: a tisztított víz elhelyezése.

11. 11 · A tisztítottvíz-vezeték munkaárkának kiásása — A szennyvíztisztítótól a szivárogtató irányába elkészül a tisztított vizet továbbító vezeték munkaárka. Ennél a vezetéknél legfeljebb 2%-os, egyenletes lejtés alakítható ki. Itt is kerülni kell a hirtelen 90°-os iránytöréseket; hosszabb vagy kanyargósabb nyomvonalnál tisztítónyílás kialakítása szükséges.
12. 12 · A tisztítottvíz-vezeték lefektetése — A vezeték elkészül a szennyvíztisztítótól a szivárogtató irányába. A lejtés és a csatlakozások ellenőrzése után már pontosan ismert az a tényleges magasság, amelyen a tisztított víz a szivárogtatóhoz megérkezik — és ez határozza meg a következő munkafázist.

A szivárogtató méretezését a talaj szivárgóképessége határozza meg — lásd talaj és szivárgóképesség, illetve elszivárogtatás.

13. 13 · A szivárogtató tényleges szintjének meghatározása — A szivárogtató végleges mélységét a hozzá ténylegesen megérkező tisztítottvíz-vezeték szintjéből kell meghatározni. Ez ugyanaz az elv, mint a szennyvíztisztító beton alaplemezénél: nem egy előre elkészített szivárogtatóhoz próbáljuk utólag hozzáigazítani a gravitációs vezetéket. A megfelelő sorrenddel elkerülhetők az utólagos bontások, átalakítások és a felesleges földmunkák.
14. 14 · A szivárogtató munkagödrének kiásása — A ténylegesen meghatározott szint alapján elkészül a szivárogtató munkagödre. A szükséges méretet és az elrendezést a rendszer méretezése és a helyszín adottságai határozzák meg.
15. 15 · A szivárogtató kavicságyának kialakítása — A munkagödörben elkészül a megfelelő kavicságy. A vezeték lejtéssel érkezik, a kavicságy felső síkja viszont vízszintes — ez biztosítja, hogy a tisztított víz megfelelően terüljön el a szivárogtatóban.
16. 16 · A szivárogtató elemek összeállítása — Az elkészült kavicságyra kerülnek a szivárogtató elemek, majd megtörténik a tisztítottvíz-vezeték csatlakoztatása. Az elemek száma, valamint az egy- vagy többágú kialakítás a méretezéstől és a helyszíni adottságoktól függ.

A sorrend itt nem kényelmi kérdés: a tartályban lévő víz tartja a szerkezetet, amíg a föld visszakerül köré.

17. 17 · A berendezés feltöltése vízzel — A visszatöltés megkezdése előtt a szennyvíztisztító feltöltésre kerül tiszta vízzel, a kamrák között egyenletesen. A tartályban lévő víz a visszatöltés során ellensúlyozza a kívülről jelentkező terhelést, ezért a feltöltés és a visszatemetés megfelelő ütemezése fontos része a telepítésnek.
18. 18 · A munkagödör visszatöltése és iszapolása — A tartály körüli munkagödör visszatöltése fokozatosan, rétegenként történik. A megfelelő tömörödést iszapolással és az előírt módon kell biztosítani úgy, hogy közben a tartály helyzete ne változzon és ne deformálódjon.
19. 19 · A gépészeti tartály környezetének visszatöltése — A gépészeti tartály környezetének visszatöltése is megtörténik, miközben a szükséges csatlakozások és a későbbi hozzáférés biztosított marad.
20. 20 · A csővezetékek munkaárkainak visszatemetése — A lejtések, a csatlakozások és a víz útjának ellenőrzése után visszatemethetők a bejövő és a tisztított vizet továbbító vezetékek munkaárkai. Amit még látni lehet, azt lényegesen egyszerűbb ellenőrizni és szükség esetén korrigálni, mint amit már föld takar.
21. 21 · A szivárogtató visszatöltése — A szivárogtató összeállítása, csatlakoztatása és ellenőrzése után elkészül a szükséges rétegrend, és megtörténik a visszatöltés. A szivárogtató a föld alatt helyezkedik el, ezért a telepítés elkészülte után nem egy felszínen álló műtárgy foglalja el a kertet.

Az üzembe helyezés után az üzemeltetésről a üzemeltetés és karbantartás lap szól.

22. 22 · A rendszer ellenőrzése és üzembe helyezése — A kész rendszer üzembe helyezése előtt ellenőrzésre kerül a víz teljes útja a háztól a szennyvíztisztítón keresztül egészen a szivárogtatóig. Ellenőrzésre kerülnek a csatlakozások, a gépészeti és elektromos funkciók, majd megtörténhet az üzembe helyezés.
23. 23 · Végleges tereprendezés — A telepítés végén elkészül a végleges terepszint. A felszínt úgy kell kialakítani, hogy a csapadék- és felszíni víz ne a szennyvíztisztító vagy a gépészeti tartály irányába folyjon, a karbantartáshoz szükséges részek pedig később is hozzáférhetők maradjanak.

A teljes rendszer előre bemérhető, a szükséges magasságok szintezőműszerrel pontosan meghatározhatók. A kivitelezés során azonban az egyik ténylegesen elkészült munkafázis szintje meghatározza a következőt.

A gyakorlatban találkozunk olyan helyszínnel, ahol például a beton alap már elkészült, de a hozzá vezető cső a rendelkezésre álló gravitációs lejtéssel nem tud a szükséges magasságban megérkezni. Ugyanez megtörténhet a szivárogtatónál is.

Ezért követjük a víz útját: vezeték → tényleges érkezési szint → a következő műtárgy szintje. Így nem a már elkészült elemekhez próbáljuk utólag hozzáigazítani a rendszer többi részét, és elkerülhetők a felesleges bontások és korrekciók.