Személyszám és vízfogyasztás

Családi háznál a lakók száma jó első közelítés — de a tényleges vízhasználat pontosabb, és jellemzően már rendelkezésre áll.

Vízszámla és számológép egy konyhaasztalon, mellettük jegyzetfüzet és toll

A gyakorlati kiindulás

A létszám jó — a vízszámla jobb

Családi háznál a lakók száma jó első közelítés a szükséges kapacitáshoz. A pontosabb döntést viszont a tényleges vízhasználat segíti, mert ugyanaz a négyfős háztartás jelentősen eltérő vízmennyiséget termelhet.

Meglévő háznál ezért érdemes a vízszámlából vagy a mérőóráról származó valós havi vagy éves fogyasztást használni. Ez nem becslés, hanem mért adat — és jellemzően már rendelkezésre áll.

Új építésnél nincs mit leolvasni, ott a létszám, a várható életmód és a vízhasználó berendezések alapján becslés szükséges. Ezt később, az első év fogyasztási adatai alapján lehet pontosítani.

A vízszámla használata

Hogyan lesz belőle napi átlag?

Néhány perc, és lényegesen pontosabb adat lesz belőle, mint a puszta létszámból.

  • Vegyen egy teljes évet. Legalább négy negyedéves vagy tizenkét havi számlát. Egyetlen hónap félrevezető: a nyári és a téli fogyasztás jelentősen eltér.

  • Ossza el 365-tel. Az éves köbméter osztva 365-tel adja a napi átlagos vízfogyasztást m³-ben; ezerrel szorozva literben.

  • Vonja le, ami nem lesz szennyvíz. A kerti öntözés, a medencefeltöltés és az állatitatás nem terheli a rendszert. Ha külön mérőóra van rá, egyszerű; ha nincs, a nyári többletfogyasztásból nagyjából becsülhető.

  • Nézzen rá a szélsőségekre. Ha egy időszak kiugróan magas, annak lehet oka: csőtörés, szivárgás, vagy egyszeri feltöltés. Az ilyen érték nem a tényleges használatot mutatja, ezért ki kell venni.

  • Rögzítse a létszámot is. A napi átlagot elosztva a létszámmal megkapja a fajlagos fogyasztást — ez mutatja meg, hogy a háztartás a szokásos sávban van-e, vagy attól eltér.

Ki számít, és hogyan

Négyféle létszám, ne keverje őket

Ezt kell megadni

  • Állandó lakók száma — akik nap mint nap ott laknak
  • Jellemző napi használói létszám, ha ez ettől eltér
  • Maximális alkalmi létszám, a gyakoriságával együtt
  • Tervezett tartós létszámváltozás — gyerek, beköltöző szülő
  • Éves vízfogyasztás m³-ben, számláról

Ezt külön jelezze

  • Kerti öntözés vagy medence — ez nem lesz szennyvíz
  • Nagy vízfogyasztású berendezés — jacuzzi, több mosógép
  • Otthonról dolgozók: több napközbeni vízhasználat
  • Rendszeres hétvégi vendégek, nem alkalmi
  • Korábbi csőtörés vagy szivárgás a számlázott időszakban

Amit a víz nem mutat meg

A vízmennyiség és a szennyezés két külön adat

Nagy vízfogyasztás nem jelent automatikusan arányosan nagy szervesanyag-terhelést. Aki sokat zuhanyzik és sokat mos, sok vizet használ, de a szennyezőanyag-mennyisége ettől nem lesz arányosan nagyobb — a szennyvize hígabb lesz.

Fordítva is igaz: viszonylag kevés vízzel is érkezhet nagy szerves terhelés — jellemzően ott, ahol konyhai vagy technológiai szennyvíz is van a rendszerben.

Ezért kérdezünk rá a szokatlan vízhasználatra külön. Szokásos háztartásnál a kettő együtt mozog, és a vízfogyasztásból jól közelíthető a terhelés — de rendhagyó használatnál a két adatot külön kell kezelni.

Gyakori kérdések

Amit a leggyakrabban kérdeznek

Nincs meg a vízszámlám. Mit tegyek?

A szolgáltatói ügyfélportálon jellemzően visszanézhető a fogyasztási előzmény. Ha ez sem elérhető, a létszám és a használati szokások alapján becslés készíthető — csak jelezze, hogy becslésről van szó, mert a méretezésben ez számít.

Új házat építünk, még nincs fogyasztásunk.

Ilyenkor a létszámból és a tervezett életmódból indulunk ki: hány fő, hány fürdőszoba, van-e otthon dolgozó, terveznek-e medencét vagy jelentős kerti vízhasználatot. Ez becslés, ezért a bővítési tartalékot is érdemes átgondolni.

Beleszámít a kerti öntözés?

A szennyvízterhelésbe nem: az a víz nem jut a rendszerbe. A vízszámlában viszont benne van, ezért ki kell venni belőle. Ha nincs külön mérőóra, a nyári és a téli fogyasztás különbségéből nagyjából becsülhető.

Havonta változik a létszámunk. Mit írjak?

Adja meg az állandó lakók számát, és külön a jellemző maximumot a gyakoriságával együtt — például „négyen lakunk, minden második hétvégén hatan”. A méretezésnél éppen ez a két adat együtt számít.