Lakosegyenérték

A leggyakrabban félreértett fogalom ezen a területen — és a félreértés konkrét méretezési hibához vezet. Az LE nem egy ember, és nem is liter.

Laboratóriumi munkapadon sorakozó vízminta-üvegek, mérőhenger és lombikok, mellettük zárt jegyzetfüzet

A definíció

Az LE nem egy ember, és nem is liter

A lakosegyenérték (LE) a szennyvíz biológiailag lebontható szerves terhelésének szabványosított mértékegysége. A hivatalos európai meghatározás szerint 1 LE olyan szerves, biológiailag bontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye — a BOI5 — napi 60 gramm oxigénnek felel meg.

Ebből két dolog következik. Az egyik: az LE nem személy, hanem terhelés. A másik: az LE nem vízmennyiség — nem liter, nem köbméter.

A magyar szabályozásban az egyedi szennyvíztisztítás fogalma legalább 1, legfeljebb 50 LE terhelésig terjed, ezért az LE nem pusztán műszaki adat: a projekt szabályozási kategóriáját is meghatározza.

Egy korrekció

Az „1 LE = 135 liter/fő/nap” állítás téves

A jelenlegi ÖkoTech-tartalom egy helyen úgy fogalmaz, hogy „1 lakosegyenérték napi 135 liter/fő/nap vízfogyasztást jelent”. Ezt pontosítjuk: ez nem az LE definíciója.

A 135 liter/fő/nap érték használható lehet saját hidraulikai tervezési feltételezésként — vagyis feltevésként arról, mennyi víz keletkezik naponta fejenként —, de a lakosegyenérték attól függetlenül a szerves terhelés egysége marad.

A kettő szétválasztása nem szőrszálhasogatás. Egy étterem napi vízfogyasztása és szerves terhelése egészen máshogy arányulnak egymáshoz, mint egy családi házé — ha a kettőt ugyanannak vesszük, a méretezés hibás lesz.

A két fogalom

Mikor melyiket használjuk

LE — szerves terhelés

  • Mértékegysége: napi 60 g BOI5 = 1 LE
  • A biológiai fokozat méretezésének alapja
  • Laborvizsgálattal mérhető
  • A jogi kategóriát is ez határozza meg (1–50 LE)
  • Intézménynél és üzemnél ez a mérvadó
  • Mérési adatból: napi BOI5-terhelés osztva 60 g/nap értékkel

l/fő/nap — hidraulikai feltételezés

  • Mértékegysége: liter naponta, személyenként
  • A vízmennyiség tervezésének alapja
  • A vízszámláról közelíthető
  • Tervezési feltevés, nem jogi kategória
  • Családi háznál praktikus kiindulás
  • A naponta elhelyezendő vízmennyiséget is ez adja

Mikor elég a személyszám?

És mikor nem

A közelítés annál pontosabb, minél inkább „szokásos háztartási” a vízhasználat.

  • Családi ház, állandó lakhatás. Itt 1 fő ≈ 1 LE ésszerű közelítés, mert a háztartási szennyvíz összetétele nagyjából egységes. A létszámmal érdemes kezdeni.

  • Nyaraló, szezonális ingatlan. A létszám még jó kiindulás, de a használat időbeli eloszlása legalább annyira számít.

  • Panzió, szálláshely. A férőhely nem azonos a terheléssel: a kihasználtság, a mosoda és a konyha külön tételek. A létszám itt már csak belépő adat.

  • Iskola, iroda, intézmény. A névleges létszám nem egész napos jelenlétet jelent. A jelenléti idő és az éves üzemnapok nélkül a szám félrevezető.

  • Étterem, üzem, technológiai szennyvíz. Itt a személyszám érdemben nem használható: a szerves terhelés a tevékenységből ered, és laboradat kell hozzá.

Gyakori kérdések

Amit a leggyakrabban kérdeznek

Nekem is tudnom kell, mi az az LE?

Családi házas projektnél nem feltétlenül — ott a létszám és a vízfogyasztás elegendő. Akkor válik fontossá, ha panzióról, intézményről vagy nagyobb projektről van szó, mert ott a személyszám már nem írja le a valós terhelést, és a jogi kategória is az LE-től függ.

Hogyan számítható ki az LE mérésből?

Ha van laboratóriumi vizsgálat, a napi BOI5-terhelést kell elosztani 60 g/nap értékkel. Ehhez ismerni kell a napi szennyvízmennyiséget és a mért BOI5-koncentrációt. Mérés nélkül becsülni lehet, de az becslés marad.

Miért fontos az 50 LE-s határ?

Mert az egyedi szennyvíztisztítás jogi kategóriája eddig terjed. E fölött a projekt más szabályozási úton halad, más engedélyezési és üzemeltetési követelményekkel — és a tervezés is jogosult tervező feladata lesz.