Büdös lesz a kertben?

Normál működés mellett nincs szaghatás a kertben. Ez nem jelenti azt, hogy a berendezés belseje teljesen szagtalan: ha felnyitjuk, és közvetlenül a biológiai tér fölé hajolunk, érezhető egy jellegzetes szag. Ezt leginkább az őszi avar, a nedves föld szagához szoktuk hasonlítani.

Ez szakmailag sem meglepő. Az aerob biológiai szennyvíztisztítás során mikroorganizmusok dolgoznak, és a jól működő eleveniszapos rendszerek jellegzetes szagát szakmai üzemeltetési anyagok is „földes" jellegűként írják le.

Az A.B. Clear berendezéseink között számos olyan működik, amelyet a ház közelében, akár konyhaablak vagy terasz mellett helyeztek el.

Az A.B. Clear eleveniszapos eljárással működő biológiai szennyvíztisztító. A tisztítás munkájának jelentős részét mikroorganizmusok végzik: a szennyvízben található szerves anyagokat használják fel életfolyamataik során. A részleteket a működés oldal írja le.

Az A.B. Clearben levegőztetett és nem levegőztetett biológiai folyamatok is szerepet kapnak. A szükséges levegőt kompresszor biztosítja, a levegőztetés működését pedig a rendszer vezérlése szabályozza.

Ez azért fontos, mert a mikroorganizmusok számára meghatározóak a környezeti feltételek. Nem elég egyszer „beindítani" egy biológiai rendszert, majd megfeledkezni róla: a baktériumkultúra élő közösség, amelynek megfelelő terhelésre, oxigénellátásra és működési körülményekre van szüksége.

Éppen ezért a szag nem csupán komfortkérdés. A megváltozott szag a biológiai folyamat megváltozásának egyik jele is lehet.

Őszi avarra, nedves földre emlékeztető szag. Ha a berendezést felnyitva, közvetlen közelről enyhe földes, avaros jellegű szag érezhető, az önmagában nem hibajelenség — a szakirodalomban is földes szagként szerepel a megnevezés.

Szennyvízszag, rosszabb esetben erős szennyvízszag. Ez akkor jelenhet meg, ha a biológiai folyamatok megborulnak — például hosszan tartó, napon túli áramszünet vagy más zavar miatt.

Nem feltétlenül.

A „bedöglött a biológia" hétköznapi megfogalmazás, de a valóságban a folyamat ritkán ennyire fekete-fehér. A mikrobiológiai közösség állapota fokozatosan is romolhat, miközben a rendszer még működik, csak már nem optimálisan.

Ez azért jó hír, mert egy időben felismert probléma sok esetben még korrigálható. Az első kérdés tehát nem az, hogy „élnek-e még a baktériumok?", hanem az, hogy mi változott meg az üzemi körülményekben.

Ez az egyik oka annak is, hogy egy állandóan lakott családi ház és egy évente csak néhány hétig használt nyaraló szennyvízkezelésére nem feltétlenül ugyanaz a technológia a célszerű.

Gyanúra adhat okot például:

• korábban nem tapasztalt, tartósan erős kellemetlen szag;
• rothadt tojásra emlékeztető szag;
• a levegőztetés megszűnése vagy feltűnő megváltozása;
• szokatlan változás a víz vagy az iszap megjelenésében;
• tartósan rendellenes habzás;
• elektromos vagy vezérlési probléma;
• a rendszer megszokott működésének hirtelen megváltozása.

Ezek egyike sem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes baktériumkultúra elpusztult. Arra viszont elegendő okot adnak, hogy utánanézzünk a változásnak.

Erre nincs minden helyzetre érvényes óraszám vagy napokban megadható határ.

Ha a problémát elégtelen levegőztetés, hibás beállítás vagy átmeneti terhelési zavar okozza, és azt időben felismerik, a megfelelő üzemi körülmények helyreállításával a biológiai folyamat is rendeződhet.

Más a helyzet, ha a baktériumkultúrát súlyosan károsította valamilyen anyag, vagy a rendszer hosszabb időn keresztül kedvezőtlen körülmények között működött. A legsúlyosabb esetben szükség lehet a rendszer kitisztítására és a biológia újbóli felépítésére, beoltására.

A szennyvíztisztító helyének kiválasztását nem kizárólag a szag kérdése dönti el. Figyelembe kell venni a beérkező szennyvízvezeték helyét és mélységét, a terepviszonyokat, a talajadottságokat, a talajvíz helyzetét, a tisztított víz elhelyezésének módját, a karbantarthatóságot és a vonatkozó előírásokat.

A szag miatt azonban önmagában nem kell abból kiindulni, hogy a berendezést a telek legtávolabbi sarkába kell száműzni. A gyakorlatban sok A.B. Clear működik ház közelében, konyhaablak alatt vagy terasz mellett.

Az oldómedence más működési elvű megoldás: passzív, nem levegőztetett rendszer, amelyben a szennyvíz kezelése elsősorban anaerob folyamatokra épül.

Ennek a szagok szempontjából gyakorlati jelentősége van. Az anaerob folyamatok során olyan gázok is keletkezhetnek, amelyek kellemetlen szagúak. Ezért az oldómedencéknél különösen fontos a megfelelő szellőzés kialakítása. Bizonyos időjárási és légnyomási viszonyok között a szellőzőn keresztül szeptikus szag is érezhető lehet.

Az oldómedencének ettől még megvan a maga felhasználási területe: időszakosan használt ingatlanoknál lehet indokolt választás, ahol egy aktív biológiai rendszer nem kapna egész évben egyenletes szennyvízterhelést. A kettő tételes összevetése: oldómedence vagy biológiai szennyvíztisztító?

Érdemes különválasztani a normális biológiai működés jellegzetes szagát a valódi üzemzavar jeleitől.

Egy jól működő A.B. Clear berendezést felnyitva enyhe, őszi avarra vagy nedves földre emlékeztető szagot lehet érezni. Normál működés mellett nincs szaghatás a kertben.

Ha ehelyett erős, szeptikus vagy rothadt tojásra emlékeztető szag jelenik meg, azt nem elfedni érdemes, hanem megkeresni az okát. A szag ilyenkor hasznos jelzés: minél hamarabb derül ki, hogy levegőztetési probléma, szokatlan terhelés, nem megfelelő anyag bejutása vagy más műszaki eltérés áll a háttérben, annál hamarabb lehet megtenni a szükséges lépéseket.