Szikkasztó: mi történik a megtisztított vízzel?

Az elszivárogtatás — más néven szikkasztás — a biológiailag megtisztított szennyvíz elhelyezésének legelterjedtebb módja: a tisztított víz a felszín alatt jut vissza a talajba, és közben a növényeket táplálja.

A szennyvíztisztító berendezés akkor tud zavartalanul működni, ha a megtisztított víz folyamatosan el tud távozni.

Ha ez nem biztosított, a víz visszaduzzadhat a berendezésbe, megzavarhatja annak üzemszerű működését, és a tisztítási folyamat is zavart szenvedhet. Ilyenkor nem a berendezés hibásodott meg: a vízelhelyezés nem képes befogadni a keletkező vízmennyiséget.

Ezért az elszivárogtatást nem a beruházás végén, hanem a tervezés elején kell végiggondolni — erről szól az Előkészítés ágon a vízelhelyezés lapja.

Ez triviálisnak hangzik, mégis itt születik a legtöbb rossz döntés. A megtisztított víz mennyisége mindig megegyezik a keletkező szennyvíz mennyiségével — a tisztítás nem tünteti el a vizet, csak megtisztítja.

Ebből következik, hogy egy alulméretezett szivárogtató mező nem képes elvezetni ezt a mennyiséget. A víz visszaduzzad, és akár a teljes tisztítási folyamat leállását okozhatja.

Az A.B. Clear rendszereknél leggyakrabban GRAF szivárogtató alagútelemeket alkalmazunk. Az elemek a megfelelően kialakított kavicságyazattal együtt nagy szivárgófelületet biztosítanak, miközben viszonylag kis területen elhelyezhetők.

A geotextília megakadályozza, hogy a környező talaj finom szemcséi bemosódjanak a szivárogtató szerkezetbe. A megfelelő kavicságyazat segíti a víz eloszlását és a szivárgófelület kialakítását — a gyakorlatban mosott kulékavicsot alkalmazunk. A telepítési útmutatónk szerint legalább 16–32 mm szemnagyságú, osztályozott, mosott kulékavics vagy ugyanilyen minőségű kőzúzalék való a szikkasztóba, a geotextília pedig legalább 100-as. A kulé kavicsos szikkasztó azért működik, mert a kavicshézagok tárolják és elosztják a vizet, amíg a talaj át tudja venni.

Családi házas alkalmazásnál az elszivárogtató mezőt az ingatlan területén belül alakítjuk ki, a szükséges védőtávolságok és a helyi előírások figyelembevételével.

A kettőt gyakran összekeverik, pedig más a víz, más a terhelés és más a hatósági eljárás. Az esővíz tetőről és burkolatokról érkezik: tiszta, de rohamokban, egy nyári zápor alatt akár több köbméter. A tisztított szennyvíz ezzel szemben egyenletesen, naponta érkezik, és a vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozik.

Ebből két gyakorlati következtetés adódik. Az egyik: a kétféle vizet nem érdemes ugyanabba a mezőbe vezetni — a záporból érkező tömeg elárasztaná azt a szivárogtatót, amelynek a szennyvizet kell folyamatosan átvennie. A másik: a szennyvíz-szikkasztóra védőtávolságok vonatkoznak a kúttól, a telekhatártól és az épülettől, az esővíz-szikkasztóra nem ugyanezek.

Az esővízgyűjtés és -hasznosítás önálló szakma: ezen a területen a Suni Kft.-vel dolgozunk együtt. A mi területünk a szennyvíz kezelése és a kezelt víz elhelyezése.

Az A.B. Clear biológiai szennyvíztisztítóból már megtisztított víz kerül a szivárogtatómezőre, ezért annak méretezését elsősorban a keletkező vízmennyiség és a talaj vízáteresztő képessége határozza meg.

Oldómedencés rendszernél nagyobb szivárogtatómezőre van szükség, mert ott a szennyvíz további tisztításának jelentős része is a talajban történik.

A pontos méretet minden esetben az adott telek adottságai és a várható terhelés alapján határozzuk meg.

A megfelelő méretezéshez talajmechanikai laboratóriumi vizsgálat vagy szivárogtatási próba elvégzése javasolt. Az utóbbi házilagosan is elvégezhető.

A próba lényege egyszerű: megnézzük, milyen gyorsan nyeli el a talaj a vizet azon a ponton, ahova a mező kerülne. Ebből számítható, mekkora felület kell.

Ha ezt maga szeretné elvégezni, kérje tőlünk a szivárogtatási próba útmutatóját — elküldjük.

A megtisztított szennyvíz elhelyezésének egyik módja a gyökérzónás elszivárogtatás. A szükséges hatósági eljárás attól függ, milyen berendezést telepítenek, hogyan történik a tisztított víz elhelyezése, és milyenek a helyszín adottságai. A CE-tanúsítással rendelkező szennyvízkezelő berendezésekre és a tisztított víz elszivárogtatására nem azonos szabályok vonatkoznak, ezért az alkalmazandó eljárást minden esetben az adott projekt alapján tisztázzuk.

A szivárogtató mező kiépítése jellemzően engedélyköteles. Hogy melyik hatóság jár el, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet dönti el: a települési jegyző engedélye kell, ha a létesítmény legfeljebb 500 m³/év, kizárólag háztartási szennyvizet tisztít, és a tisztított vizet elszikkasztják. A rendelet 24. § (1) c) pontja ez alól kiveszi a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezést és a programszerű, költségvetési forrásból megvalósuló telepítést. Ha a feltételek hiányoznak, vízjogi engedély kell, és a területileg illetékes vízügyi hatóság — 2024. október 1. óta a vármegyei kormányhivatal — folytatja le az eljárást. Hogy egy konkrét telken mi a teendő, azt az engedélyezési útmutatónk lépésenként végigveszi.

A tervezés során a helyi talajviszonyokat és a jogszabályi előírásokat egyaránt figyelembe kell venni.

A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet az egyedi szennyvíztisztító létesítményeknél többek között a talaj adottságainak, a felszín alatti víz mélységének és a szennyvíz mennyiségének figyelembevételét írja elő — vagyis pontosan azokat, amiket a méretezésnél is nézünk.