Pöcegödör és emésztőgödör: szabályos-e még, és mi váltja ki?
A pöcegödör és az emésztőgödör ugyanannak a régi megoldásnak két köznyelvi neve: a ház szennyvize egy földbe süllyesztett gödörbe folyik. Ha a gödör vízzáró, és a tartalmát a közszolgáltató rendszeresen elszállítja, ma is szabályos tároló. Ha szivárog, a tisztítatlan szennyvíz a talajba jut, ez pedig a mai szabályoknak nem felel meg — helyette a telek adottságaitól függően csatornarákötés, biológiai szennyvíztisztító, oldómedencés rendszer vagy zárt tároló jöhet szóba.
Frissítve:
Az elnevezés
Mi a pöcegödör, és mi az emésztőgödör?
Mindkét szó régi, köznyelvi elnevezés. A pöcegödör a nyersebb, régiesebb szó; a szótárak elsőként az udvari vécé gödrét értik rajta. Az emésztőgödör — röviden emésztő — már a házból érkező szennyvizet fogadja: a vécé, a fürdőszoba és a konyha lefolyója egy csövön át a kertben kiásott gödörbe vagy aknába vezet. Ma a két szót a legtöbben ugyanarra értik.
A név viszont nem árulja el a lényeget, azt, hogy mi lesz a szennyvízzel, miután a gödörbe került. Ebből a szempontból kétféle gödör van:
- Zárt, vízzáró gödör. A szennyvíz összegyűlik benne, és szippantással kell elszállíttatni. Jogi neve egyedi zárt szennyvíztároló, a hétköznapokban zárt emésztő vagy szennyvíz tartály.
- Szikkasztó, szivárgó gödör. Nem vízzáró: a szilárd anyag egy része leülepszik, a folyadék részben vagy egészben a környező talajba szivárog. Sok régi ingatlan alatt ilyen régi, szivárgó emésztő van.
Az „emésztő” szó azt sugallja, hogy a gödör „megemészti” a szennyvizet. Valójában egyik változat sem tisztít: a vízzáró gödör gyűjt, a szivárgóból pedig kezeletlenül távozik a folyadék. Tisztításra az oldómedencés rendszer és a biológiai szennyvíztisztító való. A rokon elnevezések: bioemésztő, ökoemésztő, szeptikus tartály.
| Megoldás | Mi történik a szennyvízzel? | Hová kerül? | Szabályos-e ma? |
|---|---|---|---|
| Szivárgó pöcegödör | leülepszik, a folyadék elszivárog | tisztítás nélkül a talajba | nem: egyik megengedett útra sem kerül |
| Zárt, vízzáró gödör | összegyűlik | a szippantóautóval a közszolgáltatóhoz | igen, ha valóban vízzáró, és rendszeresen üríttetik |
| Oldómedence + tisztítómező | ülepedik, előkezelődik | a tisztítómezőn át a talajba | igen, ha a telek és a helyi előírások engedik |
| Biológiai szennyvíztisztító | a berendezésben megtisztul | tisztított vízként a telken marad | igen, ha a telek és a helyi előírások engedik |
Felismerés
Honnan tudhatja, hogy az Ön gödre szivárog?
A fedlap alól ez nem látszik. Árulkodó viszont, ha évek óta nem kellett szippantani, vagy ha jóval kevesebbet visznek el, mint amennyi vizet a háztartás a vízóra szerint elhasznál: a különbség valahová eltűnik. A vízszámla és a szippantási számlák összevetése lépésenként: zárt vagy szikkasztó emésztő van a telkén?
Sokan kérdezik, miért telik meg hirtelen egy gödör, amelyet korábban alig kellett üríteni. Gyakori oka, hogy a gödör falát és alját idővel eltömíti a leülepedő iszap és zsír, így a folyadék egyre lassabban jut a talajba. A gyakoribb szippantás ilyenkor a tünetet kezeli, a gödör működésén nem változtat.
Jogi helyzet
Szabályos-e ma a pöcegödör?
A vízzáró, rendszeresen ürített gödör ma is szabályos. A szivárgó gödör nem az: belőle tisztítatlan szennyvíz jut a talajba, ez pedig nem tartozik a szennyvíz megengedett útjai közé.
A vízgazdálkodási törvény (1995. évi LVII. tv.) 44/B. §-a szerint a háztartási szennyvíznek három útja lehet: közcsatornába kerül; engedélyezett helyi tisztítás után a befogadóba jut, vagyis oda, ahol a tisztított víz elhelyezése megengedett; ha pedig egyik sem történik meg, a tulajdonos összegyűjti, és átadja a begyűjtésre feljogosított közszolgáltatónak. A szivárgó gödör egyiket sem teljesíti: a szennyvíz nem jut csatornába, nem tisztul meg, és nem is gyűlik össze.
A vízzáró gödör ezzel szemben megfelel a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet meghatározásának: az egyedi zárt szennyvíztároló zártan és vízzáróan kialakított műtárgy, amely a szennyvizet időszakosan gyűjti és tárolja. Ha az ingatlanon vizet használnak, a 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet szerint évente legalább egyszer igénybe kell venni a szippantási közszolgáltatást, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.
A közművek hiányában alkalmazható megoldásokat a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) sorolja fel a részleges közművesítettség feltételei között: egyedi szennyvíztisztító berendezés, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény, vagy időszakos tárolás egyedi zárt szennyvíztárolóban. A szikkasztó gödör ezek között nincs.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein a törvény ki is mondja a tilalmat: a teljes közigazgatási területen tilos a tisztítatlan szennyvizet közvetlenül a talajba szikkasztani (2018. évi CXXXIX. tv. 54. § (2)).
Az, hogy a gödör évtizedek óta így működik, a szennyvíz mai útján nem változtat. Hogy egy adott ingatlannál mit ír elő a helyi szabályozás, azt a jegyzőtől érdemes írásban megkérdezni.
Kockázatok
Mit kockáztat egy szivárgó pöcegödör?
A talaj és a talajvíz. Ami a gödörből elszivárog, tisztítás nélkül halad lefelé. A háztartási szennyvíz szerves anyagot, tápanyagokat és kórokozókat is tartalmazhat, és ezek nem maradnak a gödörben. A felszín alatti vizek védelmének szabályait a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet adja.
A kút. Az ásott kút jellemzően a talajvizet éri el — ugyanazt a vizet, amely felé a gödörből szivárgó szennyvíz is tart. Ha a kút vizét ivásra, főzésre vagy öntözésre használja, ez kockázat. Minden telekre érvényes távolság nincs: a kút típusa, a talajvíz áramlása és a vízbázisvédelem együtt dönt (kút és szikkasztó a telken).
Szag és higiénia. A pangó szennyvíz szaga a kertben, rosszul záró fedlapnál a ház körül is érezhető. A boltban kapható szagtalanító a tünetet mérsékelheti, a talajba jutó szennyvízen nem változtat (tisztítószerek és adalékok).
A talajterhelési díj. Ahol a közcsatorna műszakilag rendelkezésre áll, de az ingatlan nem köt rá, talajterhelési díjat kell fizetni, és a pöcegödör ez alól nem mentesít. A díj alapja a felhasznált víz, amelyet a számlával igazoltan elszállított mennyiség csökkent; egy ritkán ürített, szivárgó gödör mellett ezért kevés vonható le. Ahol nincs közcsatorna, a díj nem merül fel. A számítás: talajterhelési díj.
A gyakorlatban
Ami a gödör alatt van
Egy kiásott gödör fala megmutatja, milyen rétegeken halad lefelé a víz. A szivárgó pöcegödörből a szennyvíz ugyanezeken a rétegeken át, előzetes tisztítás nélkül tart a talajvíz felé.
A talaj és a talajvíz a kiváltásnál is az első kérdés: ezek döntik el, hová kerülhet a telken a tisztított víz.
Talaj és talajvíz a telkenKiváltás
Mi váltja ki a pöcegödröt?
Ha az ingatlant határoló közterületen a közcsatorna műszakilag elérhető, és a telepnek van szabad kapacitása, ott új egyedi szennyvízkezelő berendezés nem telepíthető (147/2010. Korm. r. 24. § (3)): a pöcegödör helyére ilyenkor a rákötés lép. A két lehetőség összevetése: közcsatorna vagy egyedi rendszer?
Ahol nincs csatorna, a telek dönt. A biológiai szennyvíztisztító magában a berendezésben tisztít, és a tisztított víz kisebb területen elhelyezhető; az oldómedencés rendszerhez nem kell áram, cserébe nagyobb tisztítómező kell; zárt tárolót ott érdemes választani, ahol a telek semmilyen talajba juttatást nem enged. A két tisztító megoldás tételesen: oldómedence vagy biológiai szennyvíztisztító?
A csere menete — a meglévő gödör és a telek felmérése, a jegyzővel tisztázandó kérdések, a telepítés, végül a régi gödör kiürítése és megszüntetése — külön útmutatóban áll: a régi emésztő kiváltása lépésről lépésre.
Mikor kérjen segítséget
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
- ha a gödör a jelek szerint szivárog, vagy nem tudja, milyen kialakítású;
- ha kút van a telken vagy a szomszédban, és a vizét használják;
- ha a gödör hirtelen gyakrabban telik meg, szag jelentkezik, vagy a fedlap megsüllyedt;
- ha a jegyző vagy a közszolgáltató felszólította, vagy ingatlanvásárlás előtt áll.
Ilyenkor a telek adottságaiból érdemes kiindulni: telekalkalmasság.
Forrás
Jogszabályi háttér
- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 44/B. § — a háztartási szennyvíz útjai · njt.jog.gov.hu
- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, 2. § 9. pont és 24. § (3) — az egyedi zárt szennyvíztároló fogalma; új berendezés elérhető közcsatorna mellett · njt.jog.gov.hu
- 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet, 1. § (2) — évente legalább egy szippantás · njt.jog.gov.hu
- 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA), 11. § (2) — a részleges közművesítettség megoldásai · njt.jog.gov.hu
- 2018. évi CXXXIX. törvény, 54. § (2) — a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szikkasztási tilalma · njt.jog.gov.hu
- 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról — talajterhelési díj · njt.jog.gov.hu
- 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet — a felszín alatti vizek védelme
A leírtak általános tájékoztatást adnak; egy adott ingatlan teendőit a hatályos országos és helyi szabályok alapján kell megállapítani. A további vonatkozó jogszabályok: jogszabályi áttekintés.
Gyakori kérdések
Amit a pöcegödörről a leggyakrabban kérdeznek
Mi a különbség a pöcegödör és az emésztőgödör között?
A mai szóhasználatban szinte semmi: mindkettő a ház szennyvizét fogadó, földbe süllyesztett gödröt jelenti. A pöcegödör a régiesebb, nyersebb szó — a szótárak elsőként az udvari vécé gödrét értik rajta. A lényeges különbség nem a név, hanem az, hogy a gödör vízzáró-e, vagy a folyadék elszivárog belőle.
Szabályos még a szikkasztó emésztőgödör?
Nem. A vízgazdálkodási törvény szerint a háztartási szennyvíz közcsatornába kerülhet, engedélyezett tisztítás után a befogadóba, vagy össze kell gyűjteni és át kell adni a közszolgáltatónak. A szikkasztó gödörből a szennyvíz tisztítatlanul jut a talajba, ami egyik útnak sem felel meg. A vízzáró, rendszeresen ürített gödör viszont szabályos.
Szabad ma új pöcegödröt építeni?
Szivárgót nem. Vízzáró gyűjtőtartályt, vagyis egyedi zárt szennyvíztárolót a TÉKA a közművek hiányában alkalmazható megoldások között felsorol; a helyi építési szabályzat ennél szigorúbb is lehet, ezért építés előtt azt és a jegyző előírásait érdemes megnézni.
Kötelező szippantatni, ha a gödör sosem telik meg?
Igen. Ha az ingatlanon vizet használnak, évente legalább egyszer igénybe kell venni a szippantási közszolgáltatást, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik (455/2013. Korm. rendelet). Ha egy gödör évek óta nem telik meg, a szennyvíz valószínűleg elszivárog belőle.
Kell-e talajterhelési díjat fizetni pöcegödör után?
Csak akkor, ha a közcsatorna műszakilag rendelkezésre áll, és az ingatlan nem csatlakozik rá. Ilyenkor a díj alapja a felhasznált vízmennyiség, amelyet a számlával igazoltan elszállított mennyiség csökkent. Ahol nincs közcsatorna, a díj nem merül fel.
Mivel lehet kiváltani a pöcegödröt?
Ha elérhető a közcsatorna, rákötéssel. Ha nincs, a telek adottságaitól függően biológiai szennyvíztisztítóval, tisztítómezős oldómedencés rendszerrel vagy vízzáró, zárt tárolóval. A választást az dönti el, hová kerülhet a telken a tisztított víz.
Tovább
Mi váltaná ki az Ön pöcegödrét?
Írja meg, milyen gödör van a telken, milyen gyakran szippantanak, van-e kút a közelben, és kiépült-e a csatorna az utcában. Megmondjuk, melyik megoldás jöhet szóba — és azt is, ha a telek adottságai miatt nem a mi rendszerünk a jó választás. Az ajánlatkérés díjmentes és kötelezettség nélküli, 1 munkanapon belül válaszolunk.
Ajánlatot kérek A kiváltás menete Szippantási díj kalkulátor