Biológiai szennyvíztisztító engedélyezése: kell-e engedély, és ki dönt?

Elöljáróban

Engedélyt kell kérni, vagy CE-vel nem kell? Mindkettőt olvashatja

Mindegy, hogy biológiai, házi vagy egyedi szennyvíztisztítóként keresi: a jogszabály nem a technológiát nevezi meg, hanem szennyvízkezelő berendezésről és vízilétesítményről beszél. A házi szennyvíztisztító engedélyezése, az egyedi szennyvíztisztító berendezés engedélyezése és a biológiai szennyvíztisztító engedélyeztetése ezért ugyanaz a kérdés, ugyanazokkal a szabályokkal.

Aki rákeres, gyakran egymásnak ellentmondó válaszokat talál: van, ahol azt olvassa, hogy engedélyt kell kérni a jegyzőtől, máshol azt, hogy CE-jelöléssel rendelkező berendezésnél nincs szükség engedélyre. A kettő nem ugyanarról szól, és az egész téma ezen fordul meg.

A CE-jelölés a berendezésről állít valamit. A jegyzői engedély viszont a teljes létesítményre szól: a tisztításra és a tisztított víz elszikkasztására együtt. A 2023. július 1. óta hatályos szöveg a CE-jelölésű berendezésnél ezt az egész létesítményt kiveszi a jegyzői engedély alól; a korábbi szöveg csak a tisztításra adott kivételt, az elszikkasztásra nem.

Ezért olvasható ma is sok helyen — régi tájékoztatókban, önkormányzati ügyleírásokban —, hogy az elszivárogtatásra CE mellett is engedélyt kell kérni, és ezért kér ma is több település engedélyt, bejelentést vagy dokumentációt. A tisztított víz elhelyezésének feltételei — alkalmas talaj, a talajvíz védelme, a törzshálózat hiánya — a CE-jelöléstől függetlenül érvényesek.

A gyakorlati szabály ezért ugyanaz, bármelyik olvasatot követi a település: a beszerzés előtt kérdezze meg írásban az illetékes jegyzőt.

Ha arra keres választ, hogy a saját projektjében kinek mit kell benyújtania és milyen határidőkkel, azt az Engedélyezés és dokumentumok lapon találja.

A két hatáskör

Ki engedélyezi a biológiai szennyvíztisztítót? Jegyző vagy vízügyi hatóság

Nem egyetlen hatóság van. A települési önkormányzat jegyzője jár el az úgynevezett helyi vízgazdálkodási hatósági ügyekben: ide tartoznak a kisebb, háztartási léptékű megoldások, ha bizonyos feltételek együtt teljesülnek. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a jegyző — meghatározott esetben a járási hivatal —, másodfokon a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyakorolja (72/1996. Korm. r. 1. § (2)).

Minden más esetben a területi vízügyi hatóság — 2024. október 1. óta a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal jár el: a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági jogkört — ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik — a területi vízügyi hatóság gyakorolja (1. § (1)). Ha a jegyzői hatáskör feltételei közül bármelyik hiányzik, az eljárást a területileg illetékes vízügyi hatóság folytatja le.

A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1)–(2) és 24. § (1) c), (6) bekezdése alapján. Első fokon — ha a 25. § (2) feltételei fennállnak — a járási hivatal is eljárhat.

Ha régebbi tájékoztatóban azt olvassa, hogy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez kell fordulni, az elavult — ez a szervezet 2014 óta nem létezik. Ugyanígy elavult a katasztrófavédelmi igazgatóság mint vízügyi hatóság: 2024. október 1. óta a vármegyei kormányhivatal (223/2014. Korm. r. 10. §).

Önellenőrzés

Négy kérdés, ami mindent eldönt

Mielőtt bármilyen eljárásról szó esne, érdemes ezt a négy kérdést megválaszolni. Ezek együtt határozzák meg, melyik hatóság, melyik jogszabály és melyik eljárás jön szóba.

1. kérdés

Mekkora a kibocsátás, és hová kerül a víz?

A szabályozás fő választóvonala az évi 500 köbméter — napi átlagban nagyjából 1,37 m³. Ez alatt, ha a további feltételek is teljesülnek, helyi vízgazdálkodási hatósági ügyről van szó; efölött a vízügyi hatóság jár el. Egy átlagos négyfős háztartás jóval a határ alatt marad; panziók, éttermek, intézmények esetében viszont ez valós kérdés, amit a méretezésnél figyelembe kell venni — lásd Terhelés és kapacitás.

A mennyiség mellett ugyanilyen fontos választóvonal a befogadó. A jegyzői hatáskör a tisztított víz talajba történő elszikkasztására vonatkozik. Ha a víz felszíni befogadóba — patakba, árokba, élővízbe — kerül, az eljárás a vízügyi hatósághoz tartozik, függetlenül attól, mekkora a kapacitás vagy hány fős a háztartás.

2. kérdés

Milyen szennyvízről van szó, és ki a kérelmező?

A jegyzői hatáskör kizárólag háztartási szennyvízre vonatkozik. Ha a szennyvíz ipari, technológiai vagy egyéb, a háztartásitól eltérő összetevőt tartalmaz, az ügy más elbírálás alá esik.

Nem csak az összetétel számít: ha nem magánszemély, hanem vállalkozás vagy intézmény a kérelmező, ez eltérő megítélés alá eshet. Ezt érdemes az illetékes jegyzővel tisztázni, mert a gyakorlat itt is eltér településenként.

3. kérdés

Alkalmas-e a telek a tisztított víz elhelyezésére?

Ez a kérdés kerül a leggyakrabban a látóterünkön kívülre, pedig ez okozza a legtöbb elakadást. A berendezés és a tisztított víz elhelyezése két külön dolog, jogilag is. A 72/1996. Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése szerint az elszikkasztást szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha:

az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy a bekötés a megvalósítás műszaki költségeihez képest aránytalanul nagy költséggel jár;
a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja, és a talajt, a talajvizet vagy más befogadót károsan nem szennyezi;
a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

Két további megkötésről érdemes időben tudni. A felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területek közül egyedi szennyvíztisztító berendezés csak ott létesíthető, ahol a vízbázisok védelméről szóló kormányrendelet a tisztított szennyvíz szikkasztását nem tiltja (147/2010. Korm. r. 25. § (3)). A programszerű telepítésnél, illetve a fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítésnél pedig akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvíztisztítási program ezt lehetővé teszi (25. § (2)).

Magas talajvízállású területen a válasz tehát nemcsak a telektől függ, hanem attól is, mit tartalmaz a település szennyvízkezelési programja. Ezt érdemes még a telekvásárlás vagy a beruházási döntés előtt megkérdezni.

4. kérdés

Rendelkezik-e a berendezés CE-jelöléssel?

Ez okozza a legtöbb zavart. A 72/1996. Korm. rendelet 24. § (1) c) pontja a 264/2023. (VI. 28.) Korm. rendelet óta — 2023. július 1. óta — így szól:

„…a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges … az 500 m³/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, kivéve, ha … cb) a szennyvízkezelő berendezés CE megfelelőségi jelöléssel rendelkezik.”

Ugyanez a kivétel a vízügyi hatóság oldalán is szerepel: a 3. § (12) bekezdése a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezéseket és a jegyzői hatáskörbe tartozó eseteket kiveszi a vízügyi hatósági engedély alól. A CE-jelöléssel rendelkező berendezésre tehát önmagában nem kell külön vízjogi engedélyt kérni.

Ezért olvasható ma is sok helyen — régi tájékoztatókban, önkormányzati ügyleírásokban —, hogy az elszivárogtatásra CE mellett is engedélyt kell kérni, és ezért kér ma is több település engedélyt, bejelentést vagy dokumentációt. A tisztított víz elhelyezésének feltételei — alkalmas talaj, a talajvíz védelme, a törzshálózat hiánya — a CE-jelöléstől függetlenül érvényesek.

Ez a rovat legfontosabb és leggyakrabban félreértett pontja, ezért külön lapon részleteztük: CE és szabványok.

Határidő és díj

Mennyi idő az engedélyeztetés, és mennyibe kerül?

Az ügyintézési határidő teljes eljárásban 60 nap, és az eljárás megindulásának napján — a kérelem beérkezését követő napon — kezdődik (az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. §).

Az 500 m³/év alatti háztartási szennyvíz tisztítását és elszikkasztását szolgáló vízilétesítmények engedélyezési eljárását az önkormányzati ügyleírások egybehangzóan illetékmentesnek jelölik. A pontos díjról az illetékes jegyző ad tájékoztatást. A költség jellemzően nem az eljárásé, hanem a tervezői munkáé.

A benyújtandó tervdokumentáció tartalmát a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet határozza meg. A konkrét lépésekről: Engedélyezés és dokumentumok.

Ha van csatorna az utcában

Telepíthetek tisztítót, ha az utcában van csatorna?

Főszabály szerint nem. A 147/2010. Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése szerint ha az ingatlant határoló közterületen a szennyvízelvezető mű műszakilag elérhető, és rendelkezésre áll a megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, akkor új szennyvízkezelő berendezés nem telepíthető. A korábban, hatósági engedéllyel telepített berendezés üzemeltetőjének pedig az engedély lejárta után a közműszolgáltatást kell igénybe vennie. Hogy kitől és mit érdemes kérdezni: közcsatorna vagy egyedi rendszer.

Amikor már működik

Mi a tulajdonos dolga a telepítés után?

A kötelezettségek a berendezés tulajdonosát terhelik, nem a gyártót. A 147/2010. Korm. rendelet 27. §-a szerint gondoskodnia kell a működés napi, szemrevételezéses ellenőrzéséről, a karbantartásról, az iszap szabályos elhelyeztetéséről, a meghibásodás, a bűzképződés és a tartós habképződés elhárításáról, valamint az üzemnapló vezetéséről.

A 28. § (1b) bekezdése szerint legfeljebb 500 m³/év kibocsátásnál a tulajdonos a tisztított szennyvízből mintavételt és vizsgálatot végeztet a létesítéskor, majd háromévente, és az eredményt a kézhezvételtől számított 15 napon belül átadja a jegyzőnek. A mindennapi teendők: üzemeltetés, teendők és költségek.

A gyakorlat

Miért tér el a gyakorlat településenként?

A jogszabály ugyanaz, az ügyintézés gyakorlata és a benyújtandó dokumentumok köre viszont településenként eltérhet — a CE-kivétel körül különösen. Ezért javasoljuk minden projektnél, hogy a beszerzés előtt írásban kérdezze meg az illetékes jegyzőt az engedélyezés menetéről és a benyújtandó dokumentumokról. A kérdéshez levélmintát is adunk: így kérdezze meg a jegyzőt.

A kérdéshez szükséges dokumentumokat — teljesítménynyilatkozat, CE-dokumentáció, műszaki adatlap, telepítési vázlat — díjmentesen biztosítjuk.

Ha nem szeretne az ügyintézéssel foglalkozni, olyan tervezőt tudunk ajánlani, aki az engedélyt beszerzi — kérdezzen minket.

A rovat lapjai

Engedélyezés és megfelelőség — tovább

CE és szabványok
Mit igazol az EN 12566-3 szerinti vizsgálat, mi a teljesítménynyilatkozat, és pontosan meddig terjed a CE-jelöléshez kapcsolódó kivétel. Ha egy lapot olvas el, ez legyen az.
Szabályozási változások
Mi módosult az elmúlt években, és mire számíthat: az új uniós szennyvízirányelv átültetése 2027-ig zajlik.
Engedélyezés és dokumentumok
A saját projektjében: kihez forduljon, mit vigyen magával, mennyi időt szánjon rá — levélmintával a jegyzőnek.
Jogszabályi áttekintés
Mi vonatkozik ma egy házi szennyvíztisztítóra, és mi változott a 2012-es összefoglalónk óta.
Talajterhelési díj
Ki fizeti, hogyan számolják, és mentesít-e a házi szennyvíztisztító — kalkulátorral.
Fogalomtár
Ha ismeretlen kifejezésbe ütközik: jegyzői engedély, lakosegyenérték, befogadó.

Forrás

Vonatkozó jogszabályok

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vonatkozó műszaki szabályokról
41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi hatóság kijelöléséről
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Ez a tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak. Az eljárásról az illetékes jegyző, illetve a területi vízügyi hatóság dönt.

Utoljára ellenőrizve: 2026. szeptember 23. — ÖkoTech-Home Kft., szakmai csapat

Gyakori kérdések

Amit az engedélyezésről a leggyakrabban kérdeznek

Kell-e engedély a biológiai szennyvíztisztítóhoz?

Legfeljebb 500 m³/év, kizárólag háztartási szennyvíz és a tisztított víz elszikkasztása mellett a jegyző engedélye kell — a 2023. július 1. óta hatályos szöveg szerint kivéve, ha a szennyvízkezelő berendezés CE-jelölésű. E feltételek hiányában vízjogi engedély kell a területi vízügyi hatóságtól. A gyakorlat településenként eltér, ezért a beszerzés előtt érdemes írásban megkérdezni a jegyzőt.

Ki adja ki az engedélyt: a jegyző vagy a vízügyi hatóság?

A jegyző, ha a kibocsátás legfeljebb 500 m³/év, a szennyvíz kizárólag háztartási, és a tisztított víz a talajba kerül. Ha bármelyik hiányzik, a területi vízügyi hatóság — 2024. október 1. óta a vármegyei kormányhivatal.

Telepíthető-e engedély nélkül a CE-jelölésű biológiai szennyvíztisztító?

A 72/1996. Korm. rendelet mai szövege a CE-jelölésű berendezésnél a teljes létesítményt kiveszi a jegyzői engedély alól, és a vízügyi hatósági engedély alól is. A korábbi szöveg csak a tisztításra adott kivételt, ezért több település ma is kér engedélyt vagy dokumentációt az elszivárogtatásra. A víz elhelyezésének feltételei a CE-től függetlenül érvényesek — ezért a beszerzés előtt kérdezze meg írásban a jegyzőt.

Mennyi ideig tart az engedélyezés?

Teljes eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap, a kérelem beérkezését követő naptól. A gyakorlatban gyakran rövidebb, a tervezésnél mégis a 60 nappal érdemes számolni.

Mennyibe kerül a biológiai szennyvíztisztító engedélyeztetése?

Az önkormányzati ügyleírások az 500 m³/év alatti háztartási létesítmények eljárását illetékmentesnek jelölik; a pontos díjról a jegyző tájékoztat. A költség jellemzően a tervezői munkáé.

Telepíthetek házi szennyvíztisztítót, ha az utcában van csatorna?

Főszabály szerint nem: ha a csatorna az ingatlant határoló közterületen műszakilag elérhető, és van tisztítótelepi kapacitás, új szennyvízkezelő berendezés nem telepíthető (147/2010. Korm. r. 24. § (3)).

Mikor kell vízjogi engedély a szennyvíztisztítóhoz?

Ha a jegyzői hatáskör bármelyik feltétele hiányzik: évi 500 m³-nél nagyobb kibocsátás, nem háztartási szennyvíz, vagy ha a tisztított víz patakba, árokba, élővízbe kerül. Ilyenkor a területi vízügyi hatóság ad vízjogi engedélyt, tervező által készített dokumentáció alapján.

Ki az illetékes vízügyi hatóság?

2024. október 1. óta a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal — tizenkét kormányhivatal jár el, regionális illetékességgel. Addig a katasztrófavédelmi igazgatóság volt; a régi tájékoztatókban ez szerepel.

Tovább

Szeretné tudni, az Ön telkén milyen eljárással kell számolni?

Küldje el az ingatlan és a használat legfontosabb adatait. Megmondjuk, milyen megoldás és méret indokolt, és ebből milyen hatósági út következik — a jegyzőnek szóló kérdéshez szükséges dokumentumokat pedig díjmentesen küldjük.

Egyeztetnék Engedélyezés lépésenként CE és szabványok