Mi az a házi szennyvíztisztító és miért hasznos?

Hamarosan itt a Víz Világnapja. A tanító nénivel biztosan beszéltetek már róla, miért fontos a víz és milyen szerepet játszik az életünkben.

A víznek van egy állandó körforgása. A meleg hatására a nagy állóvizekből vízpára száll fel a felhőkbe, ahol csapadék keletkezik belőle. Ez eső és hó formájában a szárazföldre hullik, itt pedig a talajba szivárog. A föld alatt nagy ivóvízkészlet gyűlik össze.

Biztosan tudod már, hogy az élőlényeknek vannak létszükségletei pl. evés, ivás alvás és a végtermékek kiürítése. Ezek nélkül mi emberek sem tudnánk élni. A Földnek 71%-án víz található, de ennek egy nagyon kis részét tudjuk csak meginni. A tengerek, óceánok vize sós, mi pedig csak az édes vizet fogyaszthatjuk. Mivel a víz nagy kincs, így figyelnünk kell rá, hogy ne pazaroljuk és a lehető legkisebb mértékben szennyezzük; a koszos vizet pedig meg kell tisztítani, hogy ismét használni tudjuk.

A legtöbb városban csatornarendszer van. Ez azt jelenti, hogy a koszos víz, ami a házakból a lefolyón lefolyik, egy csövön keresztül egy nagyobb csőbe folyik, ami aztán egy szennyvíztisztító telepre vezet. Itt a rengeteg vizet megtisztítják.

Vannak azonban olyan helyek, ahol azonban nincs csatornarendszer. Itt általában emésztő vagy ülepítő gödröt alakítanak ki a ház mellett a föld alá. Ebbe folyik bele a szennyezett víz. Időnként viszont tele lesz, és akkor ki kell szippantani egy nagy tartálykocsi segítségével. Ez sokszor igen nagy bűzzel jár, ráadásul nagyon drága is.

Tudtátok, hogy más megoldás is van? Képzeljétek el, létezik egy olyan eszköz, amihez se csatorna, se vegyszerek, se szippantós autó nem kell, és még a környezetre is jótékony hatással van. Ez a berendezés egy kis házi szennyvíztisztító, amit szintén a föld alá tesznek. Apró, szabad szemmel nem is látható baktériumok vannak a tartályban, amelyek a szennyezett vízben lévő anyagokat felfalják, így természetes úton megtisztítják a vizet. Az értékes víz, amiben fürödtünk, ruhát mostunk, vagy akár lehúztuk vele a WC-t, nem megy kárba, hanem ismét fel lehet használni, például növényeink táplálására.

A tisztított vizet a szennyvíztisztítóból a föld alatt, csöveken keresztül vezetjük a növényekhez, ahonnan azok gyökereiken keresztül felszívják. Ezt gyökérzónás elszivárogtatásnak nevezzük. Gondolj csak bele, milyen rengeteg pénzt és vizet lehet azzal megtakarítani, ha nem csapvízzel kell öntözni a kerti virágokat! A legjobb benne, hogy ezzel nem csak spórolunk, hanem a növényeknek is segítünk. Ugyanis ők a tisztított vízben lévő tápanyagoktól különösen jól érzik magukat, így sokkal üdébb, gyorsabban növekedő, ellenálló növénykéket nevelhetünk.

A tisztító berendezés másik hasznos mellékterméke az iszap. A berendezés működése során keletkező fölösiszap már a rendszerben stabilizált állapotba kerül, ami csökkent szaghatást és jobb kezelhetőséget jelent.
Az iszapot egy zsákkal kiemelhetjük a tartályból, ahol tovább szárad, ezáltal térfogata csökken és könnyebben kezelhetővé válik.
A szárított iszap ezt követően komposztálható, ahol a szerves anyagok lebomlása tovább folytatódik, és megfelelő körülmények között a kórokozók száma jelentősen csökken. A keletkező anyag tápanyagban gazdag szerves anyag. Komposztként dísznövények, bokrok és nem fogyasztásra szánt növények környezetében felhasználható. Élelmiszernövények esetében a biztonság érdekében mikrobiológiai vizsgálat javasolt.

Igazi kertésznek érezheti magát, akinek ilyen gyönyörű virágoskertje van! A csodájára járnak az emberek a káprázatos, színpompás látványnak.