A biológiai szennyvíztisztítási folyamat több technológiai egységből épül fel. A mechanikai tisztítást követően az anaerob fermentációs zónában a nitrogén biológiai lebontása és a foszfor részleges biológiai lebontása megy végbe. A válaszfalakkal kiépített kialakított kamrákban biztosított az eleveniszap belső körforgása. Az anaerob zónát követően az eleveniszap a levegőztetett térbe kerül szabadeséssel, ahol oxigén jelenlétében a biológiai szennyeződés lebomlása, illetve az ammónia és nitrogén nitrifikációja megy végbe. A levegőztetett térbe a levegő a reaktor alján lévő finombuborékos membrán légáteresztőn keresztül jut be. A levegőelosztó biztosítja, hogy az egyes reaktor részekbe megfelelő mennyiségű levegő áramoljon. A levegőztetés időbeli beosztását egy erre a célra megalkotott időkapcsoló vezérlő szabályozza.

A biológiai szennyvíztisztítás következő fázisa az eleveniszap elkülönítése a tisztított víztől. Ez a folyamat az utóülepítő térben megy végbe. A leülepedett eleveniszapot a mamutszivattyú visszaforgatja az anaerob fermentációs zónába, és így az recirkuláltatásra kerül. Az iszapsűrítő kamrának köszönhetően, ahol az eleveniszap stabilizálása megy végbe, az iszaptermelődés alacsonyabb, mint más, hasonló technológiák esetében. Ezt követően a tisztított víz újrahasznosításra kerülhet. Amennyiben újrahasznosításra nem kerül sor, úgy elszikkasztható vagy akár élővízbe engedhető a vízjogi engedélytől függően. Ez a rendszer stabil víztisztítási folyamatot eredményez.

A fenti technológiai eljárás mérettől és a helyi szükségleteknek megfelelően egészülhet ki zsírfogó kamrával (főleg nagymennyiségű konyhai szennyvíz esetén – pl. üzemi konyha), szennyvíz átemelőkkel, és tisztított víz tartállyal.

Az ilyen méretű biológiai szennyvíztisztító-létesítmények engedélyeztetéséhez mindenképpen vízjogi engedélyre van szükség, melyet a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől lehet kérvényezni.

Várjuk esetleges kérdéseit, illetve megrendelését!